Ez elmúlt napokban felgyorsultak az események a belvárosi ingatlanügyek körül. A Főváros élni kíván elővásárlási jogával az V. kerületi vezetés által eladott ingatlan ügyében, melyek a piaci árnál jóval olcsóbbnak tűnnek. A kerület azzal védekezik, hogy az eladás nyílt pályázat eredménye volt, ahol bárki pályázhatott.

A pályázaton valóban bárki pályázhatott, aki

1. tudomást szerzett róla. A meghirdetés módja: a helyi önkormányzati újság, az önkormányzat hirdetőtáblája és az önkormányzati holnap pályázat menüpontja. (javasoltuk, hogy a pályázatot egy nagyobb ingatlanos oldalon is tegyék elérhetővé, de ezt a fideszesek leszavazták.)
2. Kifizette a 300 000 + áfa összeget a pályázati dokumentációért, mert enélkül nem lehetett pályázni. Ez az összeg semmiképp nem járt vissza és beszámítani sem lehetett az ajánlatba. (A javaslatunkat, hogy ezt a kirívóan magas összeget csökkenték le, szintén elutasították)
3. A pályázati dokumentáció átvételére rendelkezésre álló egy hétben kifizette és átvette azt.
4. Az igen érdekes pályázati feltételeket, teljesítette, a szükséges számos igazolást, nyilatkozatot becsatolta.
5. Ezen felül a megajánlott teljes! vételárat letétbe helyezte az önkormányzat ügyvédjénél, Sándor Zsoltnál, aki a pályázatot bonyolította. (Itt százmilliós ingatlanokról van szó). Aki egyébként a pályázatok bontását is végezte irodájában.
6. Plusz a letétbe helyezett vételáron felül még megajánlott tetszőleges nagyságú meghiúsulási kötbért is. (Mely a teljes letett vételár mellett szükségtelennek tűnik, de erre hivatkozással rangsorolni lehet két azonos ajánlat között)

Szóval ezen a nyílt és nemzetközi (az önkormányzati újságban angolul is megjelent a pályázat szövege) pályázaton eladtak kb 1 milliárdnyi üzlethelyiséget, egyedüli pályázóknak, akik a meghirdetett ár környéki ajánlataikkal nyertek. Az elővásárlási jog gyakorlása azonban akadályba ütközött. A Főváros szerint a kerület nem járt el szabályszerűen, mert nem adott meg minden tájékoztatást, ami az elővásárlási jog gyakorlásához szükséges, a kerület szerint viszont ők minden információt biztosítottak a törvényeknek megfelelően a Főváros számára, de ők nem léptek időben.

A főváros nem hagyja annyiban, vizsgálóbizottságot hozott létre a kérdés tisztázására.

Most arra teszünk kísérletet, hogy az elővásárlási jog kérdését jogi szempontból kőrül járjuk:

Az ügyben folytatott levelezést a Főváros januári testületi ülésének vonatkozó napirendjéhez mellékelték:

Eszerint az első levél az ügyvédi irodától a Fővárosnak 2021. november 5.én érkezett, melyben az ügyvéd egy listát közöl, helyrajzi számokkal és címekkel valamint vételárakkal, valamint arról tájékoztatja a Fővárost, hogy „a pályázat ajánlattételi határideje lejárt, a bírálat folyamatban van. … Az ajánlatok elbírálásának jogát a Képviselőtestület magának tartotta fenn. … Tájékoztatom a t. Fővárosi Önkormányzatot, hogy – az ajánlat érvényessé nyílvánítása esetén- Belváros_Lipótváros mint eladó a tárgyi ingatlanra a Top Full Clean / TRans Sped, stb. Vevővel kíván adásvételi szerződést kötni”

Az elővásárlási jog gyakorlására 30 napos határidőt szab a levél a fővárosi önkormányzat számára. 

A Ptk ekként szabályozza az elővásárlási jogot

6:221. § [Elővásárlási jog]

(1) Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel elővásárlási jogot alapít, és a dolgot harmadik személytől származó ajánlat elfogadásával el akarja adni, az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatban rögzített feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére.

6:222. § [A vételi ajánlat közlése az elővásárlásra jogosulttal]

Ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülmény miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.

 A főváros a levélre úgy reagált, hogy egyrészt egy aláírt ajánlatot kért a kerülettől, másrészt a Sándor ügyvédi iroda által leírtakra hivatkozott, hiszen a  levél megfogalmazásából úgy tűnt, hogy az ajánlat érvényessége és ezáltal az elbírálása még kérdéses, tehát nem valósultak meg az elővásárlási jog gyakorlásához szükséges feltételek (érvényes ajánlat, elfogadás, írásbeliség) ezáltal ez a tájékoztatás idő előtti és mint ilyen figyelmen kívül hagyható.

A fenti jogszabályhelyek és az ügyvédi levél alapján megállapíthatjuk, hogy ez helytálló értelmezés. Különösen mivel a januári testületi ülésen a belvárosi jegyző maga is elmondta, hogy hogy kellene ennek kinéznie:

9:31-től mondja, hogy a jogszabály úgy rendelkezik, hogy az elővásárlási jog gyakorlásához az adásvételi szerződést kell megküldeni, amit ők minden esetben megtettek.

A fentiekből látható, hogy ez nem így történt. Egyébként a jogszabály sem mondja, hogy az adásvételi szerződést kell feltétlenül megküldeni, hanem a teljes ajánlatot, de tény, hogy általában így történik.

 Az ügyvédi iroda által küldött válaszlevél december 7-én érkezett, melyben már mellékelték az aláírt vételi ajánlatokat,

A Fővárosi önkormányzat december 17-én kelt válaszában az ajánlatok megküldésének módját szabályszerűnek elfogadja, de továbbra is hiányolja azt az információt, hogy az ajánlatot érvényesnek nyilvánította e a képviselőtestület és mint érvényes ajánlatot el kívánja e fogadni. Ez továbbra is jogos felvetés és igény.a főváros részéről, hiszen még mindig "lebeg a levegőben" az ajánlatok érvényessé nyilvánításának kérdése. 

Emellett a Főváros a pályázati dokumentáció megküldését és megtekintési lehetőséget kért, A jogszabály alapján megállapítható, hogy ez utóbbi igényeknek a teljesítésére a belvárosi önkormányzat nem volt köteles.

 Január 13-án kelt válaszában az ügyvédi iroda akként nyilatkozik, hogy álláspontjuk szerint az ajánlat megküldésével ők teljesítették a jogszabály által előírtakat és további kötelezettségük nincsen. 

Mindeközben például az Aulich utcai ingatlanra már december 20-án benyújtották az adásvételi szerződést a földhivatalba, tehát az ajánlat december 7-i érkezése és a földhivatali beadás között még az ügyvédi iroda által jelzett 30 napos idő sem telt el amikor már beadták. Az első levélről pedig már megállapítottuk, hogy nem volt szabályszerű, mert nem tartalmazta a jogszabály által megkívánt kellékeket 

De mi a helyzet az ügyvéd úr által megszabott, de be nem tartott 30 napos határidővel.

Az elővásárlási joggal kapcsolatban irányadó PK 2/2009. VI. 24, LB véleményt hívjuk segítségül ennek megítélésére

"A PK 9. sz. állásfoglalás X. pontja szerint a vételi ajánlat közlésekor annak elfogadására „a körülmények által indokolt határidőt” kell szabni. Az állásfoglalás szerint az ügyleti tárgyalásokban általában részt nem vevő elővásárlásra jogosult sajátos helyzetéből folyik, hogy vele szemben a Ptk. 211. § (2) bekezdésének az ajánlat elfogadásának határidejére vonatkozó rendelkezését nem lehet mereven alkalmazni. 

Az ajánlat közlésekor annak elfogadására tehát olyan határidőt indokolt szabni, amely alatt az eset összes körülményére tekintettel, a Ptk. 4. § (1) és (4) bekezdések szerinti magatartás tanúsítása mellett, a nyilatkozat megtétele az elővásárlási jog jogosultjától reálisan elvárható. Az indokolatlanul rövid határidő meghatározása lehetetlenné tenné a jogosult számára jogainak gyakorlását. A válaszadásra tehát mindenképpen olyan határidőt kell szabni, amely alkalmas arra, hogy azalatt az elővásárlásra jogosult felelősséggel megfontolhassa a szerződéses feltételeknek a maga részéről való elfogadhatóságát és teljesíthetőségét. Ha a felek között vitássá válik, hogy az elővásárlási jog gyakorlására megszabott határidő megfelelő volt-e, akkor ebben a kérdésben a bíróságnak az eset összes körülményét (pl. a szolgáltatás tárgya, a vételár nagysága, esedékessége, az elővásárlásra jogosult esetleges előzetes ismeretei stb.) figyelembe véve kell dönteni."

 Mivel itt a felek nem magánszemélyek, hanem önkormányzatok, az ő sajátos és a magánszemélyekhez képest lassabb döntéshozatali eljárásokkal dolgoznak, ráadásul saját hatáskörükben is gyakran döntenek elővásárlási jogokról, ezért Belváros önkormányzata is tisztában van ennek a menetével, Tudja, hogy a döntéshez előterjesztés készítése, az összeg nagysága miatt pedig közgyűlés tartása szükséges, melyeknek előkészítéséhez némi időre van szükség.

A december 7-én megérkezett, az elővásárlási jog gyakorlására alkalmas ajánlatot tartalmazó felhívás után sorban megtartott december 15-i közgyűlésig rövid volt az idő, mely nem volt alkalmas a megfelelő előkészületekre..

Egyébként maga az önkormányzat sem tartja magát az efféle, az ügyvédek által kikötött határidőkhöz, hanem akkor terjeszti a testület elé az anyagot, amikor az elkészül. A február 10-i testületi ülésen is szerepel ilyen előterjesztés, ahol már lejárt az ügyvéd által szabott határidő.  

 Jegyző Úr a fenti videóban azt mondja, hogy az ő jogértelmezésük azért helyes, mert a Földhivatal bejegyezte az új tulajdonosokat az ingatlannyilvántartásba. Ez érdekes érverlés, hiszen ha ez így igaz lenne, akkor nem lenne olyan, hogy ingatlannyilvántartási törlési és kiigazítási per. 

"Az ex lege fennálló jogok, így a jogszabályon alapuló elővásárlási jog dologi hatályához nem szükséges az ingatlan-nyilvántartásba (vagy más közhiteles nyilvántartásba) való bejegyzés, mert az ilyen jog e nélkül is fennáll és a jogszabály erejénél fogva mindenkivel szemben érvényesül, …Ez azt jelenti, hogy ha az elővásárlási jog jogosultja a jogát jogszabály rendelkezése folytán szerezte, a vevő akkor sem hivatkozhat jóhiszemű jogszerzésre, ha az elővásárlási jog az ingatlan-nyilvántartásban nem volt feltüntetve."

- mondja a PK vélemény,  és ez itt is irányadó. 

"6:223. § [Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága]

(1) Ha a tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségeinek megszegésével köt szerződést, az így megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan.

(2) A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül érvényesítheti azzal a feltétellel, hogy az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz, és igazolja teljesítőképességét. A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötéstől számított három év elteltével nem érvényesítheti."

Most tehát a Fővároson van a sor, hogy pert indítson, kérve a szerződés hatálytalanságát és becsatolja a meghozott testületi döntést, mint elfogadó nyilatkozatot. 

És akkor még nem is beszéltünk az ugyanebben a körben eladott Bástya utca 18. esetéről. Itt ugyanis egy teljes lakóházat benne lakásokkal és nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel vegyesen adott el a Belvárosi önkormányzat egyben, melynek az elővásárlási jogáról nem is kérte a Főváros nyilatkozatát, pedig a nem lakás célú helyiségek miatt a 1991. XXXIII. törvény alapján itt is kellett volna!

dr. Csonka Krisztián

a szerző volt V, kerületi önkormányzati képviselő, jelenleg a tulajdonosi bizottság ellenzéki által delegált tagja

Belváros-Lipótváros jelenlegi vezetése nem az átlátható gazdálkodásáról híres. A fideszes garnitúrára ráégett ingatlanügyek mellett más szerződésekkel sincs minden rendben. Azért hogy megnehezítsék az érdeklődő állampolgárok, képviselők, újságírók munkáját, nyilvánvaló törvénytelenségektől sem riadnak vissza, hogy eltitkolják azokat az adatokat, melyek az Infotörvény szerint közérdekből nyilvánosak és melyekhez közzétételi kötelezettséget rendel a törvény.
Az önkormányzat holnapján az üvegzseb oldalon az utolsó adatok 2016-ból származnak. A 2011 évi CXII. tv, az Infotörvény 1. melléklete, a Közzétételi lista szerint az 5 millió forint feletti szerződések közérdekből nyilvános adatok, melyeket az önkormányzat honlapján összesítve mindenki számára hozzáférhetővé kell tennie a döntést követő 60 napon belül.

Ezért közérdekű adatigényléssel fordultam a Jegyzőhöz, melyben kértem a törvény szerint nyilvános adatok törvény szerinti formában való megküldését és jeleztem, hogy ezeket az Üvegzseb oldalon nyilvánosságra kell hozni, és mulasztásos törvénysértésben van az önkormányzat. A Jegyző Úr először 15 nap haladékot kért a kérés teljesítésére, majd egy egészen cinikus válasszal jelentkezett.

Ezek szerint

1. Szándékosan és tudatosan követik el a törvénysértést és titkolnak el nyilvános adatokat.

2. Ezt a tevékenységüket a továbbiakban is folytatni kívánja a jegyző, aki a törvényesség őre kellene legyen az önkormányzatnál.

Elképesztő! Természetesen ezt nem hagyjuk ennyiben, ez ügyben (is) a Kormányhivatalhoz fordulunk és bízunk benne, hogy egy ilyen egyértelmű kérdésben gyorsan döntésre jutnak!

Válaszom:

"Tisztelt Jegyző Úr!

A közérdekű adatigénylésben kért adatok az 2011 évi CXII. tv, az Infotörvény 1. melléklete: Közzétételi lista szerint közérdekből nyilvános adatok, melyeket a hivatalnak az önkormányzat honlapján összesítve mindenki számára hozzáférhetővé kell tennie a döntést követő 60 napon belül, nem csak a képviselők számára egy olyan előterjesztésben, ami fel sem kerül a honlapra.
Válaszából egyértelmű számomra, hogy Ön szándékosan követi el ezt a törvénysértést. Kérem, hogy szíveskedjen tájékoztatni, hogy Ön szerint az Infotörvény szerinti adatnyilvánosság nem tartozik-e a jegyző feladatai közé? Kérem szíveskedjen arról is tájékoztatni, hogy a hivatal és Ön személy szerint miért nem tartja be évek óta az ide vonatkozó törvényi rendelkezéseket?
Jelzem egyben, hogy amennyiben a kért adatokat a kért formában nem kapom meg, vagy azok a törvényi szerinti formában nem kerülnek fel a honlapra, a Kormányhivatalhoz fogok fordulni.

Üdvözlettel
dr. Csonka Krisztián
képviselő"

Július 5-én az LMP Belvárosi szervezete együttműködési megállapodást írt alá az MSZP-DK-Momentum pártokkal. A megállapodás értelmében a pártok közös listát állítanak a kerületben, meghatározzák, hogy ki melyik körzetben indul és közös polgármesterjelöltet támogatnak.

Ez az LMP-re nézve azt jelenti, hogy a 2. körzetben indíthat jelöltet és a kompenzációs lista 5. helyét kapja meg. A közös polgármesterjelölt a jelen állás szerint, bár nevesítve nem szerepel a megállapodásban: Tüttő Kata.

A megállapodás nem különösebben kedvező az LMP számára, a közös polgármesterjelölttel kapcsolatban pedig korábban mi is fogalmaztunk meg kritikákat, de a szélesebb közvéleményben sem aratott osztatlan sikert a választás.

Jogos a kérdés, hogy akkor mégis miért írtuk alá a megállapodást?

Tavasz során több tárgyalást folytattunk helyben a pártokkal, hogy megvalósuljon egy olyan korrekt együttműködés, ami opltimális eredményt érhet el az önkormányzati választáson. Ennek részeként olyan polgármesterjelöltet javasoltunk a pártok számára, aki egyrészt helyben ismert, másrészt vállalható (támadhatatlan) jelölt. Elvi éllel ezt a két kritériumot fogalmaztuk meg. Ennek megfelelő jelöltet is javasoltunk, de nyitottak voltunk más, e két alapfeltételnek megfelelő jelöltekre is.

Az EU választáson az LMP által elért gyenge eredmény sajnos nagyon meggyengítette az alkupozíciónkat országosan, de különösen Budapesten. Így ennek megfelelően az V. kerületben is és szempontjainak érvényesítésére nem volt fogadókészség.

Az elmúlt hetekben így három választásunk maradt:

1. Nem fogadjuk el a megállapodást és külön indulunk.

Ebben az esetben menetrendszerűen érkezett volna az LMP-re a már megszokott fideszbérencezés minden csatornán. Mivel sajnos ez a bélyeg annak ellenére az LMP-re égett, hogy ténybeli alapja nincsen (meg kell nézni, hogy a 2018-as választás során ki hány helyen lépett vissza. Segítség: LMP:6, MSZP: 3, DK:2, Jobbik:0), - karakteres saját megszólalások hiányában - sikeresen szívta el a szavazóbázisunkat. 

2. Nem indulunk el egyáltalán. 

Ebben az esetben kimondjuk, hogy az LMP belvárosi jelenlétének vége, a zöld politikának nem lesz belvárosi képviselete, a korrpuciós ügyek eddig vitt feltárását rábízzuk a többi helyi ellenzéki pártra. 

3. Elfogadjuk a feltételeket és megpróbáljuk közösen, ebben a felállásban.

Noha nem vagyunk meggyőződve arról, hogy ez a megállapodás a legoptimálisabb a Fidesz Belvárosiak vagyonát fosztogató, zöldterületeit írtó rendszerének megdöntésére, de azt mondjuk, hogy most ezt félretesszük a média és a választók jelentős részéről megnyilvánuló együttműködési igény miatt, a fidesz legyőzése érdekében.

Komoly megfontolások után, a helyi tagság emellett döntött. Mi megpróbáltuk elérni azokat a feltételeket amelyek szerintünk jobb eredményeket hoztak volna, de nem sikerült. Ennek ellenére, rendben, próbáljuk meg így. 

Rajtunk ne múljon.

A jövő úgyis zöld!

400 millió  forintos keretösszeggel a Novum Guard kft nyerte el azt a népszerűtlen, ámde jól fizető feladatot a kerületben, hogy ő helyezheti ki a kerékbilincseket a szabálytalanul, vagy parkolójegy nélkül parkoló gépjárművekre.

Igaz, hogy a közbeszerzés már korábban lezajlott, de az eredményét csak most hozták nyilvánosságra.

A közbeszerzési eljáráson a Novum Guard egyedüli ajánlattevőként indult és nyert.

A Novum Guard a megelőző egy évben konzorciumban látta el a feladatokat nettó 200 millió forintért. A cég 2015-ben alakult és a kerületi parkolási bizniszt megelőzően nem volt számottevő árbevétele. 2016-ban 23 millió, 2017-ben már 237 millió, 2018-ban 633 milliós árbevételről szólnak a mérlegek, melyek legjelentősebb tétele a Belváros által kifizetett összeg. A cég korábban is egy szereplős közbeszerzési eljárás után nyerte el a megbízást. 

A Novum Guard egyik tulajdonosa (korábban közvetlenül, majd a BTW Kft-n keresztül) Illés Péter, aki jelenleg  Belváros Lipótváros Vagyonkezelője háromtagú, Kertész Balázs által elnökölt igazgatótanácsának tagja.

A vagyonkezelő a kerületi ingatlanvagyon kiárusításának egyik főszereplője.

Illés Péter azonban elég jó rálátással rendelkezhet a parklási ügyekre is, hiszen korábban a jelenlegi ajánlatkérő, a Belváros Lipótvárosi Közterület-felügyelet közterületi igazgatója volt, aki pont a parkolásért és a kerékbilincselésért felelt, így munkavállalóként megszerzett tapasztalatait most, mint kiszervezett alvállalkozó tudja kamatoztatni.

A belvárosi parkolás egyébként nyereséges, bár nagy költséghányaddal működik. A kb 3 mrd bevétel mellett kb 1,4 mrd költség áll szemben.  

Majdnem napra pontosan egy éve történt meg az a szinte senki által nem várt és előre nem látott esemény, hogy Csárdi Antal, az LMP színeiben, megverte az Budapest 1. választókerületében a Fidesz jelöltjét Hollik Istvánt.

A meggyőző arányú nyereség okait azóta sokan, sokféleképp magyarázzák.

Természetesen kellett hozzá az, hogy a baloldal pártjai ne indítsanak jelöltet, de ez önmagában nem lett volna elég egy ilyen, erősen jobboldali kerületeket (I. és V. ) magában foglaló körzetben.

A győzelemhez az is kellett, hogy az állva maradt jelölt(-ek) egyaránt számíthassanak a bal- és jobboldali választók szavazatára. Az LMP által megtestesített jobboldali, nemzeti elemeket is tartalmazó, de alapvetően baloldali politika alkalmas közös többszörös volt a választók széles rétege számára.

Ha egyszer elő lehetett állítani ezt a mindenkit meglepő eredményt. (Az ügyeletes lieblingé kiszemelt szegény Hollik István nem is kapott listás helyet, mondván úgyis megnyeri a körzetét) kézenfekvően adódik a következtetés, hogy valami hasonlót kellene csinálni az önkormányzati választáson is.

Persze az önkormányzati választás egy sokkal nehezebb dolog. Ott sokkal jobban számít a jelöltek személye, és a Fidesz regnáló polgármesterei jó pozícióból indulnak.

Éppen ezért lenne fontos, hogy az őszi megmérettetésen olyan jelölt induljon helyben a Fideszes ellen, aki képes megnyerni.

Ennek a jelöltnek természetesen helyben ismertnek kell lennie, valamint neki és pártjának is (fel)vállalhatónak kell lennie mind a bal mind a jobboldali szavazók számára.

Csak így élhetünk azzal a reménnyel, hogy még a választókerületen belül is kiemelten jobboldali és jól idomított V. kerületben is verhető a Fidesz.

(A parlamenti választás után megtartott időközi önkormányzati választáson egyébként már nem sikerült megismételni a bravúrt. Az MSZP-hez kötődő civil jelölt, aki egyedül állt szemben Fideszes ellenfelével 67%:28% arányban maradt alul.)

A fővárosi ellenzéki tárgyalásokon jelen állás szerint az V. kerületet az MSZP akarja, az általuk támogatott polgármester jelölt Tüttő Kata.

A jelölt személye az V. kerületi választók számára nem ismert. Hogy is lenne az, amikor ő jelenleg XII. kerületi önkormányzati képviselő. A kerülethez nem kötődik.

Hacsak azt nem vesszük ide, hogy párja, Leisztinger Tamás mind Rogán idején, és a mai napig is a helyi Fidesz ingatlanmoguljával Kertész Balázzsal lapátolja ki a kerület vagyonát a közösből különböző trükkökkel, fillérekért.

Vele biztosan nem verhető a Fidesz jelöltje, akinek emellett 4 év polgármesterség és a Mai Belváros lapjain megjelent kb 1200 fotó fórja van.

A tavalyi választások listás eredményeit megnézve, láthatjuk, hogy az MSZP-DK az ellenzéki szavazóbázisban kisebbségben van.

Az arányok jelentősen nem változtak az elmúlt egy évben.

Látszik, hogy az LMP, a Jobbik és a Momentum szavazóbázisa nélkül nem nyerhető a kerület. Ezek a szavazók összességében pedig biztos nem szavaznak egy élénkvörös jelöltre.

Az önkormányzati választáson különösen nagy tétje van minden százaléknak, hiszen a tevk-kban 10 ből 9 helyen a Fidesz 50% feletti eredménnyel nyert. Ha ezen változtatni akarunk akkor jó polgármesterjelölt és jó helyi jelöltek kellenek.

Adódik tehát a következtetés, hogy ha a kerülettel tényleg számolni akarunk, akkor egy jó, helyben ismert, látható önkormányzati munkát végző pl LMP-s jelölt nagyobb eséllyel szállhat a ringbe ősszel, mint egy helyben ismeretlen, ráadásul támadható valaki.

A lista élén mindenképp ismert, helyi politikusoknak kell szerepelni.

Vagy ha nem, akkor elengedtük.

A belvárosi képviselő testület az ünnepek előtti utolsó ülésén több mint 1 milliárd forintért adott el ingatlanokat. A listán szereplő 16 helyiség közül számos olyan van, amelyet éppen csak annyi ideje bérelnek a bérlők (1 év), hogy megkaphassák a bérlőknek járó 30%-os kedvezményt. Néhány másikat pedig egy-két éve bérelnek, de a bérlő eddig nem csinált semmit az ingatlannal, nem újította fel, nem használta, esetenként még bérleti díj csökkentést is kért. Most mégis lehetőséget kapnak mindannyian a bérlemények megvásárlásra.  

Az eladások indoka Szentgyörgyvölgyi polgármester részéről az, hogy a kerület komoly fejlesztések mellett kötelezte el magát és ehhez kell a pénz.

Félretéve azt, hogy a  kerület 6 milliárdos! tartalékkal kezdte az évet, és hogy a kormánytól rendszeresen kap plusz pénzeket az önkormányzat (legutóbb például az uszodára 3 milliárdot, [érdekes mód pont ennyivel drágult eddig az első tervekhez képes a beruházás]), vajon felelős vagyongazdálkodás eladni ezt a 16 ingatlant, amelyekből éves szinten közel 100 millió forint bérleti díj folyik be, ahelyett, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő 800 db üres ingatlanból adna el a kerület, nyilvánosan, versenyben, a mostani magas piaci árak mellett? Én azt hiszem, hogy nem, ez nem nevezhető felelős gazdálkodásnak.

És a már eleve sok problémát felvető bevezető után álljon itt egy konkrét eset a legutóbbi testületi ülésről.

Világörökségi helyszínen, a Belgrád rakpart 27-ben van egy 1410 nm nagyságú helyiségcsoport. A Március 15. tér felé eső épület komplett bal alsó traktusa. Központi elhelyezkedése miatt korábban Centrum áruház, Díjbeszedő és egyéb közületek székhelye volt. Az épület másik oldalán a néhány éve átadott kerületi idősek klubja. Óriási utcai üvegportálok, parádés kilátás a Gellért hegyre, kiváló elhelyezkedés.

Az ingatlan vitathatatlanul kiemelt jelentőségű és méreténél, értékénél fogva fontos kerületi vagyonelem.

Korábban ezt a kerületi vezetés is így gondolta, hiszen a 2015-2019-es gazdasági programban még többször szerepel kiemelten nevesítve. Akkor még turisztikai központot, idegenforgalmi célú hasznosítást szánt ide a kerület.

2014-ben ki is írtak egy pályázatot az ingatlan turisztikai célú hasznosítására, bérbevételére.

Majd a pályázat lezárulta után az önkormányzat saját költségén kicseréltette az épület összes homlokzati nyílászáróját, hatalmas üveg portálokat kiképezve.

Plusz a belső részeken is megcsinálta a leendő bérlőnek a felújítást, szerkezetkész állapotba hozva a teljes belső részt. Az belvárosnak sok tízmillió forintjába kerülő beruházás után a bérlőnek lett volna feladata befejezni a kialakítást (burkolatok) és üzemeltetni a helyet.

Ehhez képest egy kapavágás nem történt az ingatlanban az elmúlt években.

A fideszes vezetés először a 2018 szeptemberi testületi ülésre akarta behozni az ingatlan eladását, de akkor heves tiltakozásunk hatására végül levették a napirendről.
De decemberben ismét felkerült, és minden tiltakozás és az észérvek ellenére a fideszes képviselők eladták. Mi történt a három hónap alatt, hogy az akkor még a kerületi vezetés számára is megalapozottnak tűnő aggályok elcsitultak? Semmi, hacsak nem annyi, hogy a helyiségeket gyorsan kimeszelték és megcsinálnak egy kamu kiállítást, (ami sokszor a meghirdetett időpontban sincs nyitva), hogy úgy tűnjön, itt tényleg történt valami.

Az 1410 négyzetméteres helyiségcsoportot az önkormányzat 349 millió forintért adja el a vevőnek. A kerület 2014-es ingatlanbotrányokban már exponált értékbecslője a Sátori és tsa. iroda a 450 000 forintra becsülte a legfrekventáltabb területeket. (A pince esetében pedig az a kérdés, hogy azok a ház eredeti pincéi-e, mert ha igen, akkor azok most földszintiek a régi Erzsébet híd töltésének 1960-as években történt elhordása miatt). Ebből jön le ugye a 30% kedvezmény, tehát így kevesebb mint 315 ezer forintos négyzetméter áron juthat a szerencsés vevő egy Dunaparti, panorámás, óriás üvegportálos, részben felújított, szerkezetkész üzlethelyiséghez.

Azzal, hogy ezt azt egy ingatlant ilyen módon adta el a kerület, nagyságrendileg annyit vesztettek a belvárosiak, mint amennyi a társasházi-felújításokra van előirányozva a helyi költségvetésben!

A vevő a Belgrád 27 kft nevű projektcég, akikkel Szentgyörgyvölgyi Polgármester Úr hosszú huzavona után, melynek részleteiről nem árult el semmit, 2016 nyarán írta alá a bérleti szerződést. És két év múlva, már meg is vásárolhatják kedvezményesen az ingatlant, anélkül, hogy ott bármit csináltak volna.

A projektcég mögött a Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó V-Stúdió Kft áll, akik néhány éve 8 millióért vehették meg a kerület Kossuth téri reprezentatív házasságkötő termét, mely akkor szintén nagy botrány volt.

Az elmúlt néhány hónapban felpörögtek a kerületben a gyanús ingatlanügyek. Pályázatok évek óta nincsenek. A bérbeadások, eladások pályázaton kívül, polgármesteri javaslatra történnek. A Rogán korszak botrányait idéző kiárusítási hullámmal ismét csak a kerületiek veszítenek. A fideszes vezetés sorra adja el a kiemelt adottságokkal rendelkező ingatlanokat a kiválasztottaknak, minimális látszat-bérlet után, a piaci ár töredékéért, miközben több száz üresen álló helyisége van a kerületnek.

A jelen ügyben a kormányhivatalhoz fordultunk, a testületi ülés törvénytelenségének megállapítása miatt.

Ha meg akarjuk állítani a nemzeti vagyon további elherdálását, a belváros kiárusítását, októberben le kell őket váltanunk!

Egy éve kész kellene lennie a beruházásnak, de még ma sem látni pontosan mikor kapják vissza a belvárosiak és a budapestiek a József nádor teret.
A téren épülő mélygarázs munkálatai, illetve a felszínrendezés egy éves késésben van.
Ennek csak kis részben oka a régészeti feltárási munkák elhúzódása. A fő felelős a késésért a mélygarázs építője, a kormánykedvenc WHB West Hungária Bau kft kivitelezési hibája.
A munkákkal elhalmozott udvari építtető (ők építik többek között a Millenáris mélygarázsát, a Bozsik stadiont, Andrássy úti hotelt, újítják az Operát, az NNI központját...)  volt megbízva azzal hogy megépítse a mélygarázst és megcsinálja felette a talaj feltöltést a tükörsíkig (az utolsó előtti rétegig).

Azonban statikai szakvélemények szerint nem megfelelő teherbírással építette meg a mélygarázs fődémét, ami így nem fogja elbírni a tervezett feltöltést és a felszín tervezett kialakítását.
Az önkormányzat által megkezdett felszínrendezési munkákat ezért abba kellett hagyni. A kerület szerette volna elérni, hogy a beruházó oldja meg a problémát. Ez jelen esetben elsősorban a mélygarázs zárófödémének tehercsökkentését jelentette volna. Ezek a tárgyalások nem vezettek eredményre, így a kerület kénytelen volt saját szervezésében és költségére megoldást keresni, hogy ne húzódjon még tovább a tér kialakítása, ami így is jelentősen borzolja a környéken lakók és az üzlettulajdonosok idegeit.
Ez a megoldás 135 000 000 forintba került eddig a kerületnek. Ennyi ugyanis a teherkönnyítésre kiírt közbeszerzési eljárás nyertesének díjazása. (Aki egyébként egy másik kormány és kerületi kedvenc a Penta.)

Innentől kezdve reménykedünk:

Reméljük, hogy ezt az összeget a kerület tárgyalásokon vagy végső esetben jogi úton vissza tudja követelni a beruházótól és meg fog térülni a Belváros költségvetésébe.
Reméljük, hogy a tér felszínrendezése valamikor jövőre elkészül, jóval az eredeti határidő után és 3 év után visszakapják a budapestiek.
Remélhetőleg meg tud valósulni az eredeti műszaki tartalom a díszkutakkal és a tervezett mennyiségű fával, zöldterülettel.
Reméljük máshol, ahol ez a cég épít, nem merülnek fel ilyen problémák.

 A munkák jelenleg itt tartanak:

Kivágták a fákat a Semmelweis utcában.

A cikkünk nyomán szervezett bejáráson felvetődött kérdések megválaszolásával az önkormányzat nem foglalkozott. Az utca tervezett felújításába, a fák sorsának kérdésébe nem vonták be a helyben lakókat. Ennek az ügynek még lesznek utórezgései, de a kivágott fákat ez már nem hozza vissza.

E szomorú apropó kapcsán összeszedtük, hogy mostanában hogyan fogytak, vagy esetleg gyarapodtak a Belváros zöldterületei.

Az elmúlt években folyamatosan újultak meg a Belváros közterületei. Ez természetesen mindenki számára örömteli fejlemény, még akkor is, ha a munkákra költött közpénzek felhasználásának módja gyakran nem volt a legmegfelelőbb.

(Emlékezzünk csak a Budapest Szíve programra, vagy arra, hogy a kerület lényegében verseny nélkül, egy keretszerződés alapján bízza meg a cégeket a közterület felújítási munkákra. De ez egy másik téma.)

Ami viszont ezen felül közös szinte az összes beruházásnál, hogy mielőtt megindulnak a munkagépek, nekiállnak a kőművesek, majd mindenhol felvisítanak a láncfűrészek és dőlnek a fák.

A legkisebb házfelújítástól,a komplett tér átépítéséig alig találni olyan beruházást, ami nem tarvágással, vagy jelentős fairtással kezdődne.

Aztán a több tíz, esetenként több száz éves fák helyére néha kerülnek frissen iskolázott csemeték, néha még azok sem. A Belváros tüdeje folyamatosan sorvad.

Új zöldfelületek kialakítására pedig az adottságok miatt kevés a lehetőség, bár ahogy az LMP sikerre vitt kezdeményezése mutatja, lehet eredményeket elérni.

A Belgrád rakpart Főváros által a Rak-Park beruházás keretében tervezett átépítése is 27 fa kivágásával indult volna, de ezt az LMP sikeresen levetette a napirendről, így ott egyelőre csak fervben van a fairtás.

Ha nem lenne a 10 000 fát Budapestre program, amelynek keretében valahol pótolják a kivágott fákat.

Lássuk hát a fakivágásokat térképen.

1.      Kossuth  tér, Parlament körül. 2012-2013: 276 fa

A Belvárosban az utóbbi években történt legnagyobb fairtás.

http://greenfo.hu/hirek/2012/03/02/fakivagas-a-kossuth-teren

http://nol.hu/belfold/20130419-tovabbi_fakat_akarnak_kivagni_a_kossuth_teren-1380921

https://atlatszo.hu/2013/05/06/kossuth-ter-fakivagas-brfk-ugyeszseg-vedegylet/

2.      Balassi Bálint utca a Házelnöki rezidencia előtt 2017:  5 db fa

Egy kis beruházás, de itt is útban voltak a fák. A tervezett 3 helyett végül az összes, az épület előtt lévő fát kivágták!

drotker.blog.hu/2017/05/31/fanyuvok_ujabb_kormanyzati_beruhazas_irtja_a_belvarosi_fakat

3.      Olimpiai Park. Több száz éves, utóbb egészségesnek bizonyult platán 2013. 1 fa

http://5.kerulet.ittlakunk.hu/onkormanyzat/130916/fakivagas-az-olimpia-parknal-kisebb-kaosz

4.      József Nádor tér 2016: kb 40 fa

http://greenfo.hu/hirek/2016/03/10/likvidaltak-a-jozsef-nador-ter-fait

5.      Ferenciek tere 2012. 35 fa

http://5.kerulet.ittlakunk.hu/civil/120413/mi-lesz-ferenciek-teren-levo-fakkal

6.      Egyetem tér 2012: kb 7 fa

Ezek azóta is nagyon fájóan hiányoznak a kopárrá változtatott Egyetem térről.

http://belvaros.lehetmas.hu/hirek/735/tobb-zoldet-a-belvarosba/

7.      Kálvin tér, Vámház körút, Fővám tér 2012: Kb 30 fa

8.      Belgrád rakpart 2018 (Terv) 27 fa

9.      Semmelweis utca 2018 (Megvalósult terv) 27 fa

És az új zöldfelületek a Belvárosban. Ez sajnos egy sokkal rövidebb felsorolás.

1.      Szerb utcai szabadtéri sport park egy korábban lomtárként használt üres önkormányzati telken.  2016: 4 db fa, LMP-s kezdeményezésre! (Ami természetesen )

https://mno.hu/belfold/csardi-zoldebb-fovarost-szeretne-1246240

https://www.facebook.com/lmpbelvaros/photos/a.146550108730640.50597.140360522682932/1188733627845611/?type=3&theater

2. Kammermayer tér, 2018: Négy új fa a frissen felújított téren.

A beruházásoknál jobb esetben előre készült szakvélemény (néha utólag), amely alátámasztotta, hogy miért kell kivágni a fákat.

Persze, nyilván van olyan, amikor elkerülhetetlen a vágás, ha beteg, vagy veszélyes a fa. Azonban egy belvárosi szmogban fuldokló fát, a nehéz körülmények ellenére árnyékot, oxigént és örömet ad a környéken lakóknak a lehetőségekhez mérten óvni, védeni kell és törekedni megőrzésükre.

Ha szigorúan vizsgálnánk a belvárosi fasorokat akkor valószínűleg a legtöbbnél lehetne olyan szakvéleményt készíteni ami alátámasztaná, hogy ki kell vágni. Esetleg a Kecskeméti utcaiak is elkezdhetnek aggódni, hiszen néhány éve ott is dőlt ki a fa a megtermett egyedek közül?

Sok esetben tehát, ahogy látjuk, a fák megőrzésének kérdése nem csak szakmai, hanem társadalmi, (horribile dictu: politikai) kérdés, mely igényelné a lakosság bevonását.

Korábbi írásunk nyomán került napvilágra, hogy a Főkert és az V. kerületi önkormányzat a fák kivágását és a fasor lecserélését tervezi a Semmelweis utcában. Az elemi erejű felháborodás hatására a Főkert bejárást szervezett, melyről kedden a postaládába dobott szórólapokon értesítették a környékbeli lakosságot. Az első időpont szerda délután volt. (Akit érdekel még az utca sorsa, csütörtök 16:00 és péntek 13:00 órai időpontban még lesz két ilyen bejárás, menjen el.)

Az esemény láthatóan hiánypótló volt, hiszen a rövid határidő és a három alkalom (melyet még egy sajtóbejárás is megelőzőtt) ellenére is szép számban gyűltek össze a lakók és érdeklődők.

A helyszínen jórészt Szaller Vilmos a Főkert szakembere és a 2014-es szakvélemény írója állta a kérdéseket. Elmondta, hogy az ostorfák állapota nem jó, sőt szerinte a 2014-es állapotnál még rosszabb is. A 2015-ös beavatkozás azonnali vészhelyzet elhárítás volt, de véleménye szerint nem oldotta meg a problémákat. Egy helyi lakó, és szintén szakember, vetette fel azt a kérdést, hogy négy évvel ezelőtt csak 12 fát javasolt a Főkert kivágásra, a beavatkozás után az önkormányzat által készíttetett és a 2014-eshez képest további méréseket már nem tartalmazó 2018-as szakvélemény már az összeset kivágásra javasolja.  Hogy romolhatott ennyit a fák állapota, úgy, hogy közben még a fák stabilitását javító és ifjító beavatkozást is végeztek a törzseken? Ahogy elmondta, az ostorfák élettartama kb 110 év, ennek a példányok körülbelül a felénél járhatnak.

- De nem ilyen körülmények között!- hangzott a Szaller úr válasza, aki kifejtette, hogy a városi környezetben ez az élettartam szerinte nem érhető el. Amikor ezek a fák telepítésre kerültek, alig volt autó a környéken, teljesen más körülmények voltak. Jogosan következett a kérdés, hogy akkor mi garantálja, hogy az újonnan telepítendő fák nem kerülnek hamarosan ugyanilyen állapotba? Sőt sokkal nehezebb körülmények között kell a csemetéknek megerősödniük, mi garantálja, hogy ez sikeres lesz? Egy lakó azt is közbevetette, hogy érdemes megnézni a Rákóczi úti fasort, ami hasonló körülmények között kb egy évtized alatt nem tudott megkapaszkodni, a kiültetett egyedek csenevészek.

Erre az volt a válasz, hogy itt lesz gyökér-önözőrendszer, illetve fizikai védelmet biztosítanak a fáknak.

A szakember elmondta, hogy az újonnan telepítendő fák (korai juhar (Acer platanoides ’Cleveland’) ) sokkal várostűrőbbek mint a jelenleg az utcában található ostorfák. Sőt arra hivatkozott, hogy a korábban kedvelt ostorfák telepítése ma már meghaladott, sőt a XI. kerületben már tiltott is.

Ennek mondjuk ellentmond az a tény, hogy a Főkert maga is telepített 2015-ben az I. kerületben ostorfa fasort.

Ez volt a válasz arra is, hogy miért nem lehet csak az igazán beteg egyedeket kivágni és helyükre ültetni.

Illetve még az, hogy a telepítendő korai juharok villás ágszerkezete (az ostorfák U alakban növő ágaival szemben) nagyobb valószínűséggel teszik lehetővé, hogy a fák egyensúlyi állapota jó maradjon, még akkor is, ha feltehetően azok is a fény – így az út közepe – felé fognak törekedni. Azonban ez korántsem biztos, ráadásul a szakember csak nehezen tudott olyan budapesti fasort említeni, ami korai juharokból áll. (Csepel, Szabadkikötő út)

Érkezett a következő kérdés, hogy mi okozta a fák megdőlését, ami a fák kivágásának egyik fő indoka. A környékbeliek elmondása szerint egy néhány évvel ezelőtti közmű-rekonstrukció során vághatták el a fák gyökereit, és ennek következtében a romlott a fák egyensúlyi állapota, amit igaz, hogy a korábbi beavatkozás javított de véleménye szerint nem oldott meg.

Ki a felelős ezért? - merült fel a jogos kérdés.

Itt kezdődött el az elszomorító egymásra mutogatás a Főkert és az önkormányzat között, amikor is kiderült, hogy a Főkert, mint fenntartó nem akadályozhatja meg az ilyen munkálatokat, sőt tudomása sincsen azokról, hiszen az önkormányzat adja ki az engedélyt. Azonban az önkormányzat, aki egyébként a fák tulajdonosa, szintén nem tudja megvédeni a saját fáit, mert nem ő a fenntartója a fasornak.

A fák jelenlegi állapotával kapcsolatban is egymásra mutogattak az illetékesek.

Ezek után kérdés, hogy mi fog változni akkor, ha esetleg lesz itt egy új fasor ugyanebben a konstrukcióban, hogy a tulajdonos az önkormányzat, fenntartó a Főkert és mondjuk 10 év múlva lesz egy újabb útfelbontás.

Még talányosabb kérdés az, amire mi hívtuk fel a figyelmet, hogy ha a járdában vezetett közművekkel elvágták a fák gyökereit, illetve feltehetően az úttestben is mennek közművek egymástól megfelelő távolságra, és mindegyik közműnek van bizonyos védőtávolsága, (ami biztos, hogy több, mint egy méter a járda közepétől a széléig) akkor egyáltalán lehetséges lesz-e visszatelepíteni ugyanannyi fát az utcára, nem is beszélve arról, hogy többet szeretnének.

A Kálvin téren és az Egyetem téren is az történt, hogy az ott lévő fák helyére utóbb már csak dézsás növények kerülhettek vissza a közművek miatt.

Az ehhez esetlegesen szükséges közmű kiváltásokkal kapcsolatban egyik jelenlevő sem tudott felvilágosítást adni az érdeklődőknek. Sőt inkább arról esett szó, hogy ilyen nem lesz.

A megjelent szakemberek legnagyobb igyekezete mellett is kiderült, hogy pont az információhiány a legnagyobb probléma.

Sem a fakivágásról, sem a közterület rekonstrukció részleteiről semmit nem tudott a környékbeli lakosság és ha korábbi írásunkban nem hívjuk fel rá a figyelmet, akkor a lakosok kész helyzet elé lettek volna állítva.

A közterület alakítás tervei még most sem elérhetőek az érdeklődők számára, a beruházás részletei sem tisztázottak, a lakosság véleményét az önkormányzat mindeddig nem kérdezte meg.

Sőt a Főkert sem ismeri a terveket, ami minimum érdekes, annak fényében, hogy neki kellene az oda szánt fákat majd fenntartani és nem mindegy, hogy mi és mekkora helyen áll majd rendelkezésére.

A fasor 1955-ben a Fortepan képén

Múlt héten döntött a kerület Tulajdonosi Bizottsága, arról, hogy hozzájárul a Semmelweis utca összes fájának a kivágásához.

Az LMP és több ellenzéki képviselő tiltakozása ellenére a Fideszes többség úgy döntött, hogy az utca felújítása előtt eltüntetik az összes fát, egészségeset és beteget, jó állapotúakat és kevésbé jó karban lévőket, átültethetőeket egyaránt.

Az utca felújítása már régóta tervben van, már 2014-ben meg akarta csinálni a kerület, de ez akkor valamiért elmaradt. Akkor készíttették az itt megtekinthető szakvéleményt a fák állapotáról a Főkerttel. Azzal a Főkerttel, amely fenntartóként a fák gondozásáért volt felelős. A szakvélemény, ahogy azt már megszokhattuk, alátámasztotta, hogy a fák rossz állapotban vannak. és többségüket ki lehetne vágni. Azaz a Főkert saját maga fogalmazott meg a saját munkájáról lesújtó véleményt.

A Semmelweis utca, amely korábban a dús lombú fák miatt árasztott különleges hangulatot, nem sokkal később egy durva beavatkozás áldozata lett. A fák koronáját csonkították meg jelentősen.

Nem tudunk nem arra gondolni, hogy ez az első lépése volt a fairtó tervnek, hiszen a látszólag egészséges, kiterjedt lombkoronájú fák eltüntetése egyik napról a másikra biztosan heves tiltakozást váltott volna ki az ott lakókból.

Így nézett ki az utca 2013-ban:

Aztán 2015-ben végül nem történt meg az utca felújítása, idénre halasztódott. Mivel a kerület terve a fákkal sejthető volt, korábban is kérdeztük testületi ülésen a polgármestert, hogy mi a szándék velük, de minden alkalommal kitérő választ kaptunk.

A mostani döntéssel az átültethetőnek minősített fák kivágását is elfogadták, mondván, hogy az előkészítésük az átültetésre hosszú időt venne igénybe. Ez is azt mutatja, hogy az igazi szándék a kényelmetlenné vált fák eltüntetése, hiszen a beruházás négy éve tervben van, így bőven lett volna idő az előkészületekre. 

Mi LMP-sek, és az ott lakók is – már akik egyáltalán hallottak a tervről – rendkívül sajnálatosnak tartjuk, hogy a kerület úgy tekint a fákra, mint akadályokra, és ezt a beruházást is egy tarvágással indítja. A kerületben nagyon sok fa esett áldozatul a közterületek felújításának az elmúlt években, és különösen egy olyan forgalmas csomópont mellett, mint az Astoria, a több tíz éves, lombos fák nagyon fontosak a levegőminőség és a hőérzet szempontjából is az ott élőknek. A helyükre ültetendő növendék fák még évtizedekig nem lesznek összehasonlíthatóak a mostaniakkal. Arról nem is beszélve, hogy ha hasonlóan elhanyagolják az ápolásukat, akkor azok sem lesznek jobb állapotban.

A szándék nyilvánvalóvá válása után ismételten felkérjük Szentgyörgyvölgyi Polgármester Urat, hogy gondolja át ezt a döntést és változtassa meg, hiszen a Belvárosnak leginkább minél több zöldre van szüksége. Ha kapunk választ, közöljük!

dr. Csonka Krisztián

 FRISSÍTÉS / UPDATE:

Cikkünk megjelenése nyomán a Főkert nyilvános bejárást szervez, ahol a szakértőknek is lehet kérdéseket feltenni.

Február 21. szerda, Febr. 22. csütörtök: 16:00
Február 23. péntek 13:00

Létrehoztak egy külön aloldalt is az utcával kapcsolatban: 

http://www.fokert.hu/semmelweis-utca/