Korábbi írásunk nyomán került napvilágra, hogy a Főkert és az V. kerületi önkormányzat a fák kivágását és a fasor lecserélését tervezi a Semmelweis utcában. Az elemi erejű felháborodás hatására a Főkert bejárást szervezett, melyről kedden a postaládába dobott szórólapokon értesítették a környékbeli lakosságot. Az első időpont szerda délután volt. (Akit érdekel még az utca sorsa, csütörtök 16:00 és péntek 13:00 órai időpontban még lesz két ilyen bejárás, menjen el.)

Az esemény láthatóan hiánypótló volt, hiszen a rövid határidő és a három alkalom (melyet még egy sajtóbejárás is megelőzőtt) ellenére is szép számban gyűltek össze a lakók és érdeklődők.

A helyszínen jórészt Szaller Vilmos a Főkert szakembere és a 2014-es szakvélemény írója állta a kérdéseket. Elmondta, hogy az ostorfák állapota nem jó, sőt szerinte a 2014-es állapotnál még rosszabb is. A 2015-ös beavatkozás azonnali vészhelyzet elhárítás volt, de véleménye szerint nem oldotta meg a problémákat. Egy helyi lakó, és szintén szakember, vetette fel azt a kérdést, hogy négy évvel ezelőtt csak 12 fát javasolt a Főkert kivágásra, a beavatkozás után az önkormányzat által készíttetett és a 2014-eshez képest további méréseket már nem tartalmazó 2018-as szakvélemény már az összeset kivágásra javasolja.  Hogy romolhatott ennyit a fák állapota, úgy, hogy közben még a fák stabilitását javító és ifjító beavatkozást is végeztek a törzseken? Ahogy elmondta, az ostorfák élettartama kb 110 év, ennek a példányok körülbelül a felénél járhatnak.

- De nem ilyen körülmények között!- hangzott a Szaller úr válasza, aki kifejtette, hogy a városi környezetben ez az élettartam szerinte nem érhető el. Amikor ezek a fák telepítésre kerültek, alig volt autó a környéken, teljesen más körülmények voltak. Jogosan következett a kérdés, hogy akkor mi garantálja, hogy az újonnan telepítendő fák nem kerülnek hamarosan ugyanilyen állapotba? Sőt sokkal nehezebb körülmények között kell a csemetéknek megerősödniük, mi garantálja, hogy ez sikeres lesz? Egy lakó azt is közbevetette, hogy érdemes megnézni a Rákóczi úti fasort, ami hasonló körülmények között kb egy évtized alatt nem tudott megkapaszkodni, a kiültetett egyedek csenevészek.

Erre az volt a válasz, hogy itt lesz gyökér-önözőrendszer, illetve fizikai védelmet biztosítanak a fáknak.

A szakember elmondta, hogy az újonnan telepítendő fák (korai juhar (Acer platanoides ’Cleveland’) ) sokkal várostűrőbbek mint a jelenleg az utcában található ostorfák. Sőt arra hivatkozott, hogy a korábban kedvelt ostorfák telepítése ma már meghaladott, sőt a XI. kerületben már tiltott is.

Ennek mondjuk ellentmond az a tény, hogy a Főkert maga is telepített 2015-ben az I. kerületben ostorfa fasort.

Ez volt a válasz arra is, hogy miért nem lehet csak az igazán beteg egyedeket kivágni és helyükre ültetni.

Illetve még az, hogy a telepítendő korai juharok villás ágszerkezete (az ostorfák U alakban növő ágaival szemben) nagyobb valószínűséggel teszik lehetővé, hogy a fák egyensúlyi állapota jó maradjon, még akkor is, ha feltehetően azok is a fény – így az út közepe – felé fognak törekedni. Azonban ez korántsem biztos, ráadásul a szakember csak nehezen tudott olyan budapesti fasort említeni, ami korai juharokból áll. (Csepel, Szabadkikötő út)

Érkezett a következő kérdés, hogy mi okozta a fák megdőlését, ami a fák kivágásának egyik fő indoka. A környékbeliek elmondása szerint egy néhány évvel ezelőtti közmű-rekonstrukció során vághatták el a fák gyökereit, és ennek következtében a romlott a fák egyensúlyi állapota, amit igaz, hogy a korábbi beavatkozás javított de véleménye szerint nem oldott meg.

Ki a felelős ezért? - merült fel a jogos kérdés.

Itt kezdődött el az elszomorító egymásra mutogatás a Főkert és az önkormányzat között, amikor is kiderült, hogy a Főkert, mint fenntartó nem akadályozhatja meg az ilyen munkálatokat, sőt tudomása sincsen azokról, hiszen az önkormányzat adja ki az engedélyt. Azonban az önkormányzat, aki egyébként a fák tulajdonosa, szintén nem tudja megvédeni a saját fáit, mert nem ő a fenntartója a fasornak.

A fák jelenlegi állapotával kapcsolatban is egymásra mutogattak az illetékesek.

Ezek után kérdés, hogy mi fog változni akkor, ha esetleg lesz itt egy új fasor ugyanebben a konstrukcióban, hogy a tulajdonos az önkormányzat, fenntartó a Főkert és mondjuk 10 év múlva lesz egy újabb útfelbontás.

Még talányosabb kérdés az, amire mi hívtuk fel a figyelmet, hogy ha a járdában vezetett közművekkel elvágták a fák gyökereit, illetve feltehetően az úttestben is mennek közművek egymástól megfelelő távolságra, és mindegyik közműnek van bizonyos védőtávolsága, (ami biztos, hogy több, mint egy méter a járda közepétől a széléig) akkor egyáltalán lehetséges lesz-e visszatelepíteni ugyanannyi fát az utcára, nem is beszélve arról, hogy többet szeretnének.

A Kálvin téren és az Egyetem téren is az történt, hogy az ott lévő fák helyére utóbb már csak dézsás növények kerülhettek vissza a közművek miatt.

Az ehhez esetlegesen szükséges közmű kiváltásokkal kapcsolatban egyik jelenlevő sem tudott felvilágosítást adni az érdeklődőknek. Sőt inkább arról esett szó, hogy ilyen nem lesz.

A megjelent szakemberek legnagyobb igyekezete mellett is kiderült, hogy pont az információhiány a legnagyobb probléma.

Sem a fakivágásról, sem a közterület rekonstrukció részleteiről semmit nem tudott a környékbeli lakosság és ha korábbi írásunkban nem hívjuk fel rá a figyelmet, akkor a lakosok kész helyzet elé lettek volna állítva.

A közterület alakítás tervei még most sem elérhetőek az érdeklődők számára, a beruházás részletei sem tisztázottak, a lakosság véleményét az önkormányzat mindeddig nem kérdezte meg.

Sőt a Főkert sem ismeri a terveket, ami minimum érdekes, annak fényében, hogy neki kellene az oda szánt fákat majd fenntartani és nem mindegy, hogy mi és mekkora helyen áll majd rendelkezésére.

A fasor 1955-ben a Fortepan képén