Nagy-interjú jelent meg ma az Indexen Rogán Antallal, a kerület volt vezetőjével, melyben védekezni próbál az elmúlt időszakban felszínre került kétes ingatlanügyek kapcsán általunk is megfogalmazott kritikákkal kapcsolatban.

http://index.hu/belfold/2015/01/19/belvaros_ingatlanmutyi_rogan_antal_interju/

Vegyük sorra az állításokat.

"Azt a bevételt, amit a kerület az ingatlanértékesítésekből szerzett, nem a folyó hiány betömésére fordította, hanem a fejlesztések önrészeként használta fel a pályázatokhoz." Ezt másképp nem is tehette volna, hiszen a törvény nem engedi, hogy folyó kiadásokat finanszírozzanak ingatlan értékesítésből.

"Ezért nőtt a Belváros vagyona." A belváros vagyona lehet hogy nőtt könyv szerint, de ebben ugye benne vannak az ingatlanok értékbecsléssel meghatározott értékkel. Ezek az értékbecslések viszont, ahogy láthattuk az elmúlt hetekben, sokszor mutatnak kiáltó különbséget a piaci értékeléséhez képest. Tehát az eladás során az értékbecslésben meghatározott érték lehet, hogy beépítésre kerül a az utcakőbe, de mivel az értékbecslés nem feltétlenül helyesen tükrözte a piaci értéket, ezért nem tudhatjuk hogy valójában hogyan változott a kerület vagyona.

Az vételár kedvezmények kérdése: Szerintem nem az a baj, hogy az üzletüket hosszú ideje üzemeltető bérlők akik esetleg még kerületi lakosok is kedvezményt kapnak, ez nyilván sok kerületben van így, hanem hogy sokan olyanok is kaptak, akik pár hónapos bérleti idővel rendelkeztek vagy meg sem nyitották boltjukat. Vagy hogy azok is kaptak kedvezményt, akik nem voltak korábban bérlők. Ebben az esetben a PTK ra hivatkozni nem helyes szerintem, hiszen a PTK kizárja az elővásárlási jog átruházását, csak a gyakorlójának kijelölését engedi. Erről a véleményem az előző posztban leírtam

"Nem csak a Sas utcai, sok más ingatlan példája is mutatja, voltak vevők, akik rengeteg pénzt költöttek, kialakítottak egy jól működő éttermet, majd pedig megpróbálták jó áron értékesíteni."

Hát a Sas utcai étteremre pont tudjuk, hogy mennyit költöttek rá, illetve azt is tudjuk, hogy pár hete nyílt meg, tehát nem lehet jól menő étterem, és ha levonjuk a ráköltött összeget, vagy annak a kár a dupláját, akkor is sokszoros a különbség.

Károly krt 26: "Ha a testület minden információt megkapott volna, akkor lehet, hogy a továbbértékesítésnél az elővásárlási jogunkkal másként éltünk volna."

Tehát valamilyen, meg nem nevezett információra még szüksége volt a testületnek? És ha mindent tudott volna, akkor visszavásárolta volna 100 millióért az üzlethelyiséget amit 50-ért adtak el? Vagy hogyan él másképp az elővásárlási joggal?

Ha nem volt semmi probléma az ingatlanügyek kapcsán, akkor miért kellet elküldeni Rónaszékit? Mit takar  pontosan a bizalomvesztés? Miért magánemberként kért egy vizsgálatot az ügy kapcsán?

"A költségvetésben minden évben meghatároztuk, hogy mennyi bevételt szeretnénk, és kijelöltük az ingatlanokat, amelyeket el akartuk idegeníteni." Ez nem igaz. A költségvetés tervezésekor csak a nagy ingatlanértékesítések bevételei szerepeltek nevesítve. Pl Párisi udvar, Klotild Palota, a többi ingatlant év közben jelölték ki akár több körben is, egy kétséges pontrendszer alapján értékesítésre és 90 napos átfutási időt céloztak meg a kijelöléstől a kifizetésig.

"a Ptk. értelmében a bérlő átruházhatja az elővásárlási jogát és az ezzel együtt járó kedvezményét egy másik gazdasági társaságra."

A PTK 373§ ezt mondja: Az elővásárlási jog átruházása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - semmis, gazdálkodó szervezet azonban kijelölheti azt a személyt, aki e jog gyakorlására jogosult. Ez messze nem ugyanaz.

"Amikor az önkormányzat kezében van, akkor valaki bérli 16 évig, jól lelakja, majd oda kell adnunk egy új bérlőnek. Az új bérlő első kérése az, hogy a felújítás költségét beszámíthassa a bérleti díjba. Ami mit jelent? Az önkormányzat éveken keresztül alig kap pénzt az ingatlanért, a közös költséget közben az épület összes részére fizetni kell, és összességében ráfizet a boltra. Inkább értékesítjük, de akkor vigyék vele a pincét is, utána meg azt a támadást kapom, hogy nem is az övezeti átlagárnak megfelelő ár lett kialakítva."

Ha jól értem itt megint a Sas utcára céloz RA. Egyrészt, ha felújítja bérlő, akkor mondjuk nő  is az ingatlan értéke, így később az érte kérhető bérleti díj is. Az ABC és az étterem is a pincét is használta, tehát Rogán hiába próbálja eladni, hogy nagy üzletet csinál azzal, hogy még a pincét is eladta az értékes üzlethelyiség mellett, hiszen az korábban is az ingatlan része volt. Egy ilyen ingatlan piaci alapú bérleti díja kb 2 millió forint, ezen a frekventált helyen, tehát elég nehéz lenne ráfizetni arra hogy az önkormányzat tulajdonolja tovább a helyiséget.

"Vagyis a lakástörvény miatt lehetett olyan olcsón bérleményhez jutni a Belvárosban?

Minden önkormányzatnál az önkormányzati bérletek olcsóbbak a piaci bérleti díjnál."

Ez tény, hogy alacsonyabbak és ez így helyes, csakhogy ez a lakástörvény, itt meg üzlethelyiségekről beszélünk. Másrészt nem mindegy, hogy mennyivel alacsonyabbak...

"A bérlővel terhelt ingatlanok nyílt pályázatának az volt az eredménye, hogy szinte senki nem jelentkezett értük."

Az ingatlanok eladásánál mindig az szerepelt indoklásul hogy költségvetési kényszer, Tehát az önkormányzatnak érdeke lett volna minél jobb áron eladni ezeket a helyiségeket. Ehhez képest az történt, hogy kiadták bérbe két hónapra, hogy utána kedvezménnyel lehessen, vagy kelljen eladni. Ha már ennyire kellet a pénz, miért nem pályázat lapján hirdették meg, eleve üresen, bérlő nélkül?

"Ha nem adtunk volna tulajdont a bérlőknek, akkor ma is tele lennénk lepusztult helyiségekkel, betört kirakatokkal és a bennük tanyázó hajléktalanokkal." Hát ha hajléktalanok nem is tanyáznak, csak a Csipak házak környékén, de az eladott ingatlanok nagy része ma is üresen és lepusztultan várja a jobb napokat.