Az 5. kerület ügyeiről átláthatóan, informatívan

doktor ötker

Ösz elött, tavasszal

A belvárosi együttműködés alapvetéseiről

2019. április 05. - cs.k.

 

Majdnem napra pontosan egy éve történt meg az a szinte senki által nem várt és előre nem látott esemény, hogy Csárdi Antal, az LMP színeiben, megverte az Budapest 1. választókerületében a Fidesz jelöltjét Hollik Istvánt.

A meggyőző arányú nyereség okait azóta sokan, sokféleképp magyarázzák.

Természetesen kellett hozzá az, hogy a baloldal pártjai ne indítsanak jelöltet, de ez önmagában nem lett volna elég egy ilyen, erősen jobboldali kerületeket (I. és V. ) magában foglaló körzetben.

A győzelemhez az is kellett, hogy az állva maradt jelölt(-ek) egyaránt számíthassanak a bal- és jobboldali választók szavazatára. Az LMP által megtestesített jobboldali, nemzeti elemeket is tartalmazó, de alapvetően baloldali politika alkalmas közös többszörös volt a választók széles rétege számára.

 

Ha egyszer elő lehetett állítani ezt a mindenkit meglepő eredményt. (Az ügyeletes lieblingé kiszemelt szegény Hollik István nem is kapott listás helyet, mondván úgyis megnyeri a körzetét) kézenfekvően adódik a következtetés, hogy valami hasonlót kellene csinálni az önkormányzati választáson is.

Persze az önkormányzati választás egy sokkal nehezebb dolog. Ott sokkal jobban számít a jelöltek személye, és a Fidesz regnáló polgármesterei jó pozícióból indulnak.

Éppen ezért lenne fontos, hogy az őszi megmérettetésen olyan jelölt induljon helyben a Fideszes ellen, aki képes megnyerni.

Ennek a jelöltnek természetesen helyben ismertnek kell lennie, valamint neki és pártjának is (fel)vállalhatónak kell lennie mind a bal mind a jobboldali szavazók számára.

Csak így élhetünk azzal a reménnyel, hogy még a választókerületen belül is kiemelten jobboldali és jól idomított V. kerületben is verhető a Fidesz.

(A parlamenti választás után megtartott időközi önkormányzati választáson egyébként már nem sikerült megismételni a bravúrt. Az MSZP-hez kötődő civil jelölt, aki egyedül állt szemben Fideszes ellenfelével 67%:28% arányban maradt alul.)

 

A fővárosi ellenzéki tárgyalásokon jelen állás szerint az V. kerületet az MSZP akarja, az általuk támogatott polgármester jelölt Tüttő Kata.

A jelölt személye az V. kerületi választók számára nem ismert. Hogy is lenne az, amikor ő jelenleg XII. kerületi önkormányzati képviselő. A kerülethez nem kötődik.

Hacsak azt nem vesszük ide, hogy párja, Leisztinger Tamás mind Rogán idején, és a mai napig is a helyi Fidesz ingatlanmoguljával Kertész Balázzsal lapátolja ki a kerület vagyonát a közösből különböző trükkökkel, fillérekért.

 

Vele biztosan nem verhető a Fidesz jelöltje, akinek emellett 4 év polgármesterség és a Mai Belváros lapjain megjelent kb 1200 fotó fórja van.

 

A tavalyi választások listás eredményeit megnézve, láthatjuk, hogy az MSZP-DK az ellenzéki szavazóbázisban kisebbségben van.

Az arányok jelentősen nem változtak az elmúlt egy évben.

 

 

FIDESZ

MSZP-P

DK

JOBBIK

LMP

MOMENTUM

MKKP

42%

15%

7%

9%

14%

8%

3%

 

Látszik, hogy az LMP, a Jobbik és a Momentum szavazóbázisa nélkül nem nyerhető a kerület. Ezek a szavazók összességében pedig biztos nem szavaznak egy élénkvörös jelöltre.

Az önkormányzati választáson különösen nagy tétje van minden százaléknak, hiszen a tevk-kban 10 ből 9 helyen a Fidesz 50% feletti eredménnyel nyert. Ha ezen változtatni akarunk akkor jó polgármesterjelölt és jó helyi jelöltek kellenek.

 

Adódik tehát a következtetés, hogy ha a kerülettel tényleg számolni akarunk, akkor egy jó, helyben ismert, látható önkormányzati munkát végző pl LMP-s jelölt nagyobb eséllyel szállhat a ringbe ősszel, mint egy helyben ismeretlen, ráadásul támadható valaki.

A lista élén mindenképp ismert, helyi politikusoknak kell szerepelni.

Vagy ha nem, akkor elengedtük.

 

Trükkök százai - Egy világörökségi ingatlan elkótyavetyélése

A belvárosi képviselő testület az ünnepek előtti utolsó ülésén több mint 1 milliárd forintért adott el ingatlanokat. A listán szereplő 16 helyiség közül számos olyan van, amelyet éppen csak annyi ideje bérelnek a bérlők (1 év), hogy megkaphassák a bérlőknek járó 30%-os kedvezményt. Néhány másikat pedig egy-két éve bérelnek, de a bérlő eddig nem csinált semmit az ingatlannal, nem újította fel, nem használta, esetenként még bérleti díj csökkentést is kért. Most mégis lehetőséget kapnak mindannyian a bérlemények megvásárlásra.  

Az eladások indoka Szentgyörgyvölgyi polgármester részéről az, hogy a kerület komoly fejlesztések mellett kötelezte el magát és ehhez kell a pénz.

Félretéve azt, hogy a  kerület 6 milliárdos! tartalékkal kezdte az évet, és hogy a kormánytól rendszeresen kap plusz pénzeket az önkormányzat (legutóbb például az uszodára 3 milliárdot, [érdekes mód pont ennyivel drágult eddig az első tervekhez képes a beruházás]), vajon felelős vagyongazdálkodás eladni ezt a 16 ingatlant, amelyekből éves szinten közel 100 millió forint bérleti díj folyik be, ahelyett, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő 800 db üres ingatlanból adna el a kerület, nyilvánosan, versenyben, a mostani magas piaci árak mellett? Én azt hiszem, hogy nem, ez nem nevezhető felelős gazdálkodásnak.

És a már eleve sok problémát felvető bevezető után álljon itt egy konkrét eset a legutóbbi testületi ülésről.

Világörökségi helyszínen, a Belgrád rakpart 27-ben van egy 1410 nm nagyságú helyiségcsoport. A Március 15. tér felé eső épület komplett bal alsó traktusa. Központi elhelyezkedése miatt korábban Centrum áruház, Díjbeszedő és egyéb közületek székhelye volt. Az épület másik oldalán a néhány éve átadott kerületi idősek klubja. Óriási utcai üvegportálok, parádés kilátás a Gellért hegyre, kiváló elhelyezkedés.

belgrad_27.jpg

 

Az ingatlan vitathatatlanul kiemelt jelentőségű és méreténél, értékénél fogva fontos kerületi vagyonelem.

Korábban ezt a kerületi vezetés is így gondolta, hiszen a 2015-2019-es gazdasági programban még többször szerepel kiemelten nevesítve. Akkor még turisztikai központot, idegenforgalmi célú hasznosítást szánt ide a kerület.

2014-ben ki is írtak egy pályázatot az ingatlan turisztikai célú hasznosítására, bérbevételére.

Majd a pályázat lezárulta után az önkormányzat saját költségén kicseréltette az épület összes homlokzati nyílászáróját, hatalmas üveg portálokat kiképezve.

Plusz a belső részeken is megcsinálta a leendő bérlőnek a felújítást, szerkezetkész állapotba hozva a teljes belső részt. Az belvárosnak sok tízmillió forintjába kerülő beruházás után a bérlőnek lett volna feladata befejezni a kialakítást (burkolatok) és üzemeltetni a helyet.

Ehhez képest egy kapavágás nem történt az ingatlanban az elmúlt években.

A fideszes vezetés először a 2018 szeptemberi testületi ülésre akarta behozni az ingatlan eladását, de akkor heves tiltakozásunk hatására végül levették a napirendről.
De decemberben ismét felkerült, és minden tiltakozás és az észérvek ellenére a fideszes képviselők eladták. Mi történt a három hónap alatt, hogy az akkor még a kerületi vezetés számára is megalapozottnak tűnő aggályok elcsitultak? Semmi, hacsak nem annyi, hogy a helyiségeket gyorsan kimeszelték és megcsinálnak egy kamu kiállítást, (ami sokszor a meghirdetett időpontban sincs nyitva), hogy úgy tűnjön, itt tényleg történt valami.

Az 1410 négyzetméteres helyiségcsoportot az önkormányzat 349 millió forintért adja el a vevőnek. A kerület 2014-es ingatlanbotrányokban már exponált értékbecslője a Sátori és tsa. iroda a 450 000 forintra becsülte a legfrekventáltabb területeket. (A pince esetében pedig az a kérdés, hogy azok a ház eredeti pincéi-e, mert ha igen, akkor azok most földszintiek a régi Erzsébet híd töltésének 1960-as években történt elhordása miatt). Ebből jön le ugye a 30% kedvezmény, tehát így kevesebb mint 315 ezer forintos négyzetméter áron juthat a szerencsés vevő egy Dunaparti, panorámás, óriás üvegportálos, részben felújított, szerkezetkész üzlethelyiséghez.

 

ertekbecsles.jpg

Azzal, hogy ezt azt egy ingatlant ilyen módon adta el a kerület, nagyságrendileg annyit vesztettek a belvárosiak, mint amennyi a társasházi-felújításokra van előirányozva a helyi költségvetésben!

A vevő a Belgrád 27 kft nevű projektcég, akikkel Szentgyörgyvölgyi Polgármester Úr hosszú huzavona után, melynek részleteiről nem árult el semmit, 2016 nyarán írta alá a bérleti szerződést. És két év múlva, már meg is vásárolhatják kedvezményesen az ingatlant, anélkül, hogy ott bármit csináltak volna.

A projektcég mögött a Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó V-Stúdió Kft áll, akik néhány éve 8 millióért vehették meg a kerület Kossuth téri reprezentatív házasságkötő termét, mely akkor szintén nagy botrány volt.

Az elmúlt néhány hónapban felpörögtek a kerületben a gyanús ingatlanügyek. Pályázatok évek óta nincsenek. A bérbeadások, eladások pályázaton kívül, polgármesteri javaslatra történnek. A Rogán korszak botrányait idéző kiárusítási hullámmal ismét csak a kerületiek veszítenek. A fideszes vezetés sorra adja el a kiemelt adottságokkal rendelkező ingatlanokat a kiválasztottaknak, minimális látszat-bérlet után, a piaci ár töredékéért, miközben több száz üresen álló helyisége van a kerületnek.

A jelen ügyben a kormányhivatalhoz fordultunk, a testületi ülés törvénytelenségének megállapítása miatt.

Ha meg akarjuk állítani a nemzeti vagyon további elherdálását, a belváros kiárusítását, októberben le kell őket váltanunk!

Teher alatt nő?

Tovább húzódik a József nádor tér befejezése

Egy éve kész kellene lennie a beruházásnak, de még ma sem látni pontosan mikor kapják vissza a belvárosiak és a budapestiek a József nádor teret.
A téren épülő mélygarázs munkálatai, illetve a felszínrendezés egy éves késésben van.
Ennek csak kis részben oka a régészeti feltárási munkák elhúzódása. A fő felelős a késésért a mélygarázs építője, a kormánykedvenc WHB West Hungária Bau kft kivitelezési hibája.
A munkákkal elhalmozott udvari építtető (ők építik többek között a Millenáris mélygarázsát, a Bozsik stadiont, Andrássy úti hotelt, újítják az Operát, az NNI központját...)  volt megbízva azzal hogy megépítse a mélygarázst és megcsinálja felette a talaj feltöltést a tükörsíkig (az utolsó előtti rétegig).

Azonban statikai szakvélemények szerint nem megfelelő teherbírással építette meg a mélygarázs fődémét, ami így nem fogja elbírni a tervezett feltöltést és a felszín tervezett kialakítását.
Az önkormányzat által megkezdett felszínrendezési munkákat ezért abba kellett hagyni. A kerület szerette volna elérni, hogy a beruházó oldja meg a problémát. Ez jelen esetben elsősorban a mélygarázs zárófödémének tehercsökkentését jelentette volna. Ezek a tárgyalások nem vezettek eredményre, így a kerület kénytelen volt saját szervezésében és költségére megoldást keresni, hogy ne húzódjon még tovább a tér kialakítása, ami így is jelentősen borzolja a környéken lakók és az üzlettulajdonosok idegeit.
Ez a megoldás 135 000 000 forintba került eddig a kerületnek. Ennyi ugyanis a teherkönnyítésre kiírt közbeszerzési eljárás nyertesének díjazása. (Aki egyébként egy másik kormány és kerületi kedvenc a Penta.)

Innentől kezdve reménykedünk:

Reméljük, hogy ezt az összeget a kerület tárgyalásokon vagy végső esetben jogi úton vissza tudja követelni a beruházótól és meg fog térülni a Belváros költségvetésébe.
Reméljük, hogy a tér felszínrendezése valamikor jövőre elkészül, jóval az eredeti határidő után és 3 év után visszakapják a budapestiek.
Remélhetőleg meg tud valósulni az eredeti műszaki tartalom a díszkutakkal és a tervezett mennyiségű fával, zöldterülettel.
Reméljük máshol, ahol ez a cég épít, nem merülnek fel ilyen problémák.

 A munkák jelenleg itt tartanak:

986c0081-4fe9-43bf-953e-cf0a40d593ac.jpeg

6ec59605-24ae-467b-b7dc-aea217e39690.jpeg

Favágások a Belvárosban

 

Kivágták a fákat a Semmelweis utcában.

A cikkünk nyomán szervezett bejáráson felvetődött kérdések megválaszolásával az önkormányzat nem foglalkozott. Az utca tervezett felújításába, a fák sorsának kérdésébe nem vonták be a helyben lakókat. Ennek az ügynek még lesznek utórezgései, de a kivágott fákat ez már nem hozza vissza.

 

E szomorú apropó kapcsán összeszedtük, hogy mostanában hogyan fogytak, vagy esetleg gyarapodtak a Belváros zöldterületei.

 

Az elmúlt években folyamatosan újultak meg a Belváros közterületei. Ez természetesen mindenki számára örömteli fejlemény, még akkor is, ha a munkákra költött közpénzek felhasználásának módja gyakran nem volt a legmegfelelőbb.

(Emlékezzünk csak a Budapest Szíve programra, vagy arra, hogy a kerület lényegében verseny nélkül, egy keretszerződés alapján bízza meg a cégeket a közterület felújítási munkákra. De ez egy másik téma.)

 

Ami viszont ezen felül közös szinte az összes beruházásnál, hogy mielőtt megindulnak a munkagépek, nekiállnak a kőművesek, majd mindenhol felvisítanak a láncfűrészek és dőlnek a fák.

 

A legkisebb házfelújítástól,a komplett tér átépítéséig alig találni olyan beruházást, ami nem tarvágással, vagy jelentős fairtással kezdődne.

Aztán a több tíz, esetenként több száz éves fák helyére néha kerülnek frissen iskolázott csemeték, néha még azok sem. A Belváros tüdeje folyamatosan sorvad.

Új zöldfelületek kialakítására pedig az adottságok miatt kevés a lehetőség, bár ahogy az LMP sikerre vitt kezdeményezése mutatja, lehet eredményeket elérni.

 

A Belgrád rakpart Főváros által a Rak-Park beruházás keretében tervezett átépítése is 27 fa kivágásával indult volna, de ezt az LMP sikeresen levetette a napirendről, így ott egyelőre csak fervben van a fairtás.

Ha nem lenne a 10 000 fát Budapestre program, amelynek keretében valahol pótolják a kivágott fákat.

 

Lássuk hát a fakivágásokat térképen.

 

lmp_fakivagas_v_infografika_1200px_x_1200px.png

 

1.      Kossuth  tér, Parlament körül. 2012-2013: 276 fa

A Belvárosban az utóbbi években történt legnagyobb fairtás.

http://greenfo.hu/hirek/2012/03/02/fakivagas-a-kossuth-teren

 

http://nol.hu/belfold/20130419-tovabbi_fakat_akarnak_kivagni_a_kossuth_teren-1380921

 

https://atlatszo.hu/2013/05/06/kossuth-ter-fakivagas-brfk-ugyeszseg-vedegylet/

 

 

2.      Balassi Bálint utca a Házelnöki rezidencia előtt 2017:  5 db fa

 

 

 

Egy kis beruházás, de itt is útban voltak a fák. A tervezett 3 helyett végül az összes, az épület előtt lévő fát kivágták!

 

drotker.blog.hu/2017/05/31/fanyuvok_ujabb_kormanyzati_beruhazas_irtja_a_belvarosi_fakat

 

 

3.      Olimpiai Park. Több száz éves, utóbb egészségesnek bizonyult platán 2013. 1 fa

 

http://5.kerulet.ittlakunk.hu/onkormanyzat/130916/fakivagas-az-olimpia-parknal-kisebb-kaosz

 

 

4.      József Nádor tér 2016: kb 40 fa

 

http://greenfo.hu/hirek/2016/03/10/likvidaltak-a-jozsef-nador-ter-fait

 

5.      Ferenciek tere 2012. 35 fa

 

http://5.kerulet.ittlakunk.hu/civil/120413/mi-lesz-ferenciek-teren-levo-fakkal

 

6.      Egyetem tér 2012: kb 7 fa

 

Ezek azóta is nagyon fájóan hiányoznak a kopárrá változtatott Egyetem térről.

 

http://belvaros.lehetmas.hu/hirek/735/tobb-zoldet-a-belvarosba/

 

7.      Kálvin tér, Vámház körút, Fővám tér 2012: Kb 30 fa

 

 

8.      Belgrád rakpart 2018 (Terv) 27 fa

 

9.      Semmelweis utca 2018 (Megvalósult terv) 27 fa

 

És az új zöldfelületek a Belvárosban. Ez sajnos egy sokkal rövidebb felsorolás.

 

1.      Szerb utcai szabadtéri sport park egy korábban lomtárként használt üres önkormányzati telken.  2016: 4 db fa, LMP-s kezdeményezésre! (Ami természetesen )

 

https://mno.hu/belfold/csardi-zoldebb-fovarost-szeretne-1246240

 

https://www.facebook.com/lmpbelvaros/photos/a.146550108730640.50597.140360522682932/1188733627845611/?type=3&theater

 

2. Kammermayer tér, 2018: Négy új fa a frissen felújított téren.

A beruházásoknál jobb esetben előre készült szakvélemény (néha utólag), amely alátámasztotta, hogy miért kell kivágni a fákat.

Persze, nyilván van olyan, amikor elkerülhetetlen a vágás, ha beteg, vagy veszélyes a fa. Azonban egy belvárosi szmogban fuldokló fát, a nehéz körülmények ellenére árnyékot, oxigént és örömet ad a környéken lakóknak a lehetőségekhez mérten óvni, védeni kell és törekedni megőrzésükre.

Ha szigorúan vizsgálnánk a belvárosi fasorokat akkor valószínűleg a legtöbbnél lehetne olyan szakvéleményt készíteni ami alátámasztaná, hogy ki kell vágni. Esetleg a Kecskeméti utcaiak is elkezdhetnek aggódni, hiszen néhány éve ott is dőlt ki a fa a megtermett egyedek közül?

 

Sok esetben tehát, ahogy látjuk, a fák megőrzésének kérdése nem csak szakmai, hanem társadalmi, (horribile dictu: politikai) kérdés, mely igényelné a lakosság bevonását.

Fabejárás a Semmelweis utcában

Korábbi írásunk nyomán került napvilágra, hogy a Főkert és az V. kerületi önkormányzat a fák kivágását és a fasor lecserélését tervezi a Semmelweis utcában. Az elemi erejű felháborodás hatására a Főkert bejárást szervezett, melyről kedden a postaládába dobott szórólapokon értesítették a környékbeli lakosságot. Az első időpont szerda délután volt. (Akit érdekel még az utca sorsa, csütörtök 16:00 és péntek 13:00 órai időpontban még lesz két ilyen bejárás, menjen el.)

Az esemény láthatóan hiánypótló volt, hiszen a rövid határidő és a három alkalom (melyet még egy sajtóbejárás is megelőzőtt) ellenére is szép számban gyűltek össze a lakók és érdeklődők.

A helyszínen jórészt Szaller Vilmos a Főkert szakembere és a 2014-es szakvélemény írója állta a kérdéseket. Elmondta, hogy az ostorfák állapota nem jó, sőt szerinte a 2014-es állapotnál még rosszabb is. A 2015-ös beavatkozás azonnali vészhelyzet elhárítás volt, de véleménye szerint nem oldotta meg a problémákat. Egy helyi lakó, és szintén szakember, vetette fel azt a kérdést, hogy négy évvel ezelőtt csak 12 fát javasolt a Főkert kivágásra, a beavatkozás után az önkormányzat által készíttetett és a 2014-eshez képest további méréseket már nem tartalmazó 2018-as szakvélemény már az összeset kivágásra javasolja.  Hogy romolhatott ennyit a fák állapota, úgy, hogy közben még a fák stabilitását javító és ifjító beavatkozást is végeztek a törzseken? Ahogy elmondta, az ostorfák élettartama kb 110 év, ennek a példányok körülbelül a felénél járhatnak.

- De nem ilyen körülmények között!- hangzott a Szaller úr válasza, aki kifejtette, hogy a városi környezetben ez az élettartam szerinte nem érhető el. Amikor ezek a fák telepítésre kerültek, alig volt autó a környéken, teljesen más körülmények voltak. Jogosan következett a kérdés, hogy akkor mi garantálja, hogy az újonnan telepítendő fák nem kerülnek hamarosan ugyanilyen állapotba? Sőt sokkal nehezebb körülmények között kell a csemetéknek megerősödniük, mi garantálja, hogy ez sikeres lesz? Egy lakó azt is közbevetette, hogy érdemes megnézni a Rákóczi úti fasort, ami hasonló körülmények között kb egy évtized alatt nem tudott megkapaszkodni, a kiültetett egyedek csenevészek.

Erre az volt a válasz, hogy itt lesz gyökér-önözőrendszer, illetve fizikai védelmet biztosítanak a fáknak.

A szakember elmondta, hogy az újonnan telepítendő fák (korai juhar (Acer platanoides ’Cleveland’) ) sokkal várostűrőbbek mint a jelenleg az utcában található ostorfák. Sőt arra hivatkozott, hogy a korábban kedvelt ostorfák telepítése ma már meghaladott, sőt a XI. kerületben már tiltott is.

Ennek mondjuk ellentmond az a tény, hogy a Főkert maga is telepített 2015-ben az I. kerületben ostorfa fasort.

 

Ez volt a válasz arra is, hogy miért nem lehet csak az igazán beteg egyedeket kivágni és helyükre ültetni.

Illetve még az, hogy a telepítendő korai juharok villás ágszerkezete (az ostorfák U alakban növő ágaival szemben) nagyobb valószínűséggel teszik lehetővé, hogy a fák egyensúlyi állapota jó maradjon, még akkor is, ha feltehetően azok is a fény – így az út közepe – felé fognak törekedni. Azonban ez korántsem biztos, ráadásul a szakember csak nehezen tudott olyan budapesti fasort említeni, ami korai juharokból áll. (Csepel, Szabadkikötő út)

 

 

Érkezett a következő kérdés, hogy mi okozta a fák megdőlését, ami a fák kivágásának egyik fő indoka. A környékbeliek elmondása szerint egy néhány évvel ezelőtti közmű-rekonstrukció során vághatták el a fák gyökereit, és ennek következtében a romlott a fák egyensúlyi állapota, amit igaz, hogy a korábbi beavatkozás javított de véleménye szerint nem oldott meg.

 

Ki a felelős ezért? - merült fel a jogos kérdés.

Itt kezdődött el az elszomorító egymásra mutogatás a Főkert és az önkormányzat között, amikor is kiderült, hogy a Főkert, mint fenntartó nem akadályozhatja meg az ilyen munkálatokat, sőt tudomása sincsen azokról, hiszen az önkormányzat adja ki az engedélyt. Azonban az önkormányzat, aki egyébként a fák tulajdonosa, szintén nem tudja megvédeni a saját fáit, mert nem ő a fenntartója a fasornak.

A fák jelenlegi állapotával kapcsolatban is egymásra mutogattak az illetékesek.

Ezek után kérdés, hogy mi fog változni akkor, ha esetleg lesz itt egy új fasor ugyanebben a konstrukcióban, hogy a tulajdonos az önkormányzat, fenntartó a Főkert és mondjuk 10 év múlva lesz egy újabb útfelbontás.

Még talányosabb kérdés az, amire mi hívtuk fel a figyelmet, hogy ha a járdában vezetett közművekkel elvágták a fák gyökereit, illetve feltehetően az úttestben is mennek közművek egymástól megfelelő távolságra, és mindegyik közműnek van bizonyos védőtávolsága, (ami biztos, hogy több, mint egy méter a járda közepétől a széléig) akkor egyáltalán lehetséges lesz-e visszatelepíteni ugyanannyi fát az utcára, nem is beszélve arról, hogy többet szeretnének.

A Kálvin téren és az Egyetem téren is az történt, hogy az ott lévő fák helyére utóbb már csak dézsás növények kerülhettek vissza a közművek miatt.

Az ehhez esetlegesen szükséges közmű kiváltásokkal kapcsolatban egyik jelenlevő sem tudott felvilágosítást adni az érdeklődőknek. Sőt inkább arról esett szó, hogy ilyen nem lesz.

 

A megjelent szakemberek legnagyobb igyekezete mellett is kiderült, hogy pont az információhiány a legnagyobb probléma.

Sem a fakivágásról, sem a közterület rekonstrukció részleteiről semmit nem tudott a környékbeli lakosság és ha korábbi írásunkban nem hívjuk fel rá a figyelmet, akkor a lakosok kész helyzet elé lettek volna állítva.

A közterület alakítás tervei még most sem elérhetőek az érdeklődők számára, a beruházás részletei sem tisztázottak, a lakosság véleményét az önkormányzat mindeddig nem kérdezte meg.

Sőt a Főkert sem ismeri a terveket, ami minimum érdekes, annak fényében, hogy neki kellene az oda szánt fákat majd fenntartani és nem mindegy, hogy mi és mekkora helyen áll majd rendelkezésére.

 

A fasor 1955-ben a Fortepan képén

semmelweis_utca_1955.jpg

Kivágják az összes Semmelweis utcai fát

 

Múlt héten döntött a kerület Tulajdonosi Bizottsága, arról, hogy hozzájárul a Semmelweis utca összes fájának a kivágásához.

Az LMP és több ellenzéki képviselő tiltakozása ellenére a Fideszes többség úgy döntött, hogy az utca felújítása előtt eltüntetik az összes fát, egészségeset és beteget, jó állapotúakat és kevésbé jó karban lévőket, átültethetőeket egyaránt.

Az utca felújítása már régóta tervben van, már 2014-ben meg akarta csinálni a kerület, de ez akkor valamiért elmaradt. Akkor készíttették az itt megtekinthető szakvéleményt a fák állapotáról a Főkerttel. Azzal a Főkerttel, amely fenntartóként a fák gondozásáért volt felelős. A szakvélemény, ahogy azt már megszokhattuk, alátámasztotta, hogy a fák rossz állapotban vannak. és többségüket ki lehetne vágni. Azaz a Főkert saját maga fogalmazott meg a saját munkájáról lesújtó véleményt.

A Semmelweis utca, amely korábban a dús lombú fák miatt árasztott különleges hangulatot, nem sokkal később egy durva beavatkozás áldozata lett. A fák koronáját csonkították meg jelentősen.

Nem tudunk nem arra gondolni, hogy ez az első lépése volt a fairtó tervnek, hiszen a látszólag egészséges, kiterjedt lombkoronájú fák eltüntetése egyik napról a másikra biztosan heves tiltakozást váltott volna ki az ott lakókból.

Így nézett ki az utca 2013-ban:

semmelweis_utcai_fak.png

Aztán 2015-ben végül nem történt meg az utca felújítása, idénre halasztódott. Mivel a kerület terve a fákkal sejthető volt, korábban is kérdeztük testületi ülésen a polgármestert, hogy mi a szándék velük, de minden alkalommal kitérő választ kaptunk.

A mostani döntéssel az átültethetőnek minősített fák kivágását is elfogadták, mondván, hogy az előkészítésük az átültetésre hosszú időt venne igénybe. Ez is azt mutatja, hogy az igazi szándék a kényelmetlenné vált fák eltüntetése, hiszen a beruházás négy éve tervben van, így bőven lett volna idő az előkészületekre. 

Mi LMP-sek, és az ott lakók is – már akik egyáltalán hallottak a tervről – rendkívül sajnálatosnak tartjuk, hogy a kerület úgy tekint a fákra, mint akadályokra, és ezt a beruházást is egy tarvágással indítja. A kerületben nagyon sok fa esett áldozatul a közterületek felújításának az elmúlt években, és különösen egy olyan forgalmas csomópont mellett, mint az Astoria, a több tíz éves, lombos fák nagyon fontosak a levegőminőség és a hőérzet szempontjából is az ott élőknek. A helyükre ültetendő növendék fák még évtizedekig nem lesznek összehasonlíthatóak a mostaniakkal. Arról nem is beszélve, hogy ha hasonlóan elhanyagolják az ápolásukat, akkor azok sem lesznek jobb állapotban.

A szándék nyilvánvalóvá válása után ismételten felkérjük Szentgyörgyvölgyi Polgármester Urat, hogy gondolja át ezt a döntést és változtassa meg, hiszen a Belvárosnak leginkább minél több zöldre van szüksége. Ha kapunk választ, közöljük!

dr. Csonka Krisztián

 FRISSÍTÉS / UPDATE:

Cikkünk megjelenése nyomán a Főkert nyilvános bejárást szervez, ahol a szakértőknek is lehet kérdéseket feltenni.

Február 21. szerda, Febr. 22. csütörtök: 16:00
Február 23. péntek 13:00

Létrehoztak egy külön aloldalt is az utcával kapcsolatban: 

http://www.fokert.hu/semmelweis-utca/


 

Fanyűvők - Újabb kormányzati beruházás írtja a belvárosi fákat

Úgy tűnik nehezen képzelhető el kormányzati beruházás valamilyen mértékű fairtás nélkül.

A Városliget, az Orczy kert, a Kossuth tér, a Dagály nagyszabású projektjei után, melyekben százszámra vágtak ki értékes fákat, egy sokkal kisebb volumenű építkezés sem valósulhat meg anélkül, hogy felvisítanának a láncfűrészek.

 

Kövér László házelnöki rezidenciájának kialakítása már hónapok óta zajlik a parlament szomszédságában a Balassi Bálint utca 5-ben.

Most azonban kiderült, hogy az építkezés daruzási munkálataihoz nincs elég hely a ház előtt, így az ott lévő öt fából hármat kivágnának.

A Kossuth tér és környékének átépítése kiemelt kormányzati projekt, így a Kormányhivatal dönt a kivágás engedélyezéséről, de az V. kerületnek, mint a fák tulajdonosának hozzájárulását be kell szereznie az építtetőnek.

 

img_0278_1.JPG

 

Ez tegnap megtörtént, így úgy tűnik, semmi nem állhat útjában a fák kivágásának.

Ez azért is szomorú, mert a ház előtti fák állapotáról szóló szakvélemény szerint, noha a kőrisek átültetése nem javasolt - elsősorban azok mérete miatt, másrészt pedig nyáron, a lombképzés idején egyébként sem - de a fák nincsenek rossz állapotban, Városi fákhoz képest semmikép sem.

A fás szárú növények védelméről szóló helyi rendelet szerint a kivágott fákat az építtetőnek helyben, törzsátmérő szerint kell pótolnia. Azaz, a most kivágott, összesen 52 cm törzsátmérőjű fákat összességében ugyanilyen vastag fákkal kell majd pótolni.

 

A kormányzati népboldogító és reprezentáló igyekezet az elmúlt években úgy szabta át a Kossuth tér környékét, mintha az nem is a Belváros, nem az V, kerület része lenne. Kiemelt beruházássá nyilvánították a projekteket, a helyieket véletlenül sem kérdezték meg, hogy ők mit akarnak és a kerület is csak csendben asszisztált a folyamathoz.
Ebben az esetben sem történik másképp. A kérdéseket, hogy megfelelő tervezéssel, időzítéssel, technológia választással megmenekülhetett volna-e a három fa, már csak mi tesszük fel.

 

img_0280.JPG

 


UPDATE:
Végül a ház előtt lévő mind az 5 fák kivágták!

Új korlátok a rakparton, és a régiekkel mi lesz?

A vizes világbajnokság kapcsolódó beruházásaként megújul először az Újpesti rakpart, majd a vb után a rakpart V. kerületi része (id. Antall József rakpart) is.

A látványterveken remekül mutató beruházás nagyon ígéretes és sok szempontból (WC, bicikliút) valóban rendezett körülményeket fog teremteni, főleg a Dráva utca környékétől északra.

Vannak azonban a beruházásnak olyan elemei, amelyek méltán kritizálhatóak, ahogy mások is megtették már ezt korábban.

 

Az egyik leginkább vitatható elem, hogy az alsó rakpartra, a lépcsők tetejére végig korlátot terveznek építeni, nagyban rontva a projekt egyik fő célkitűzésének, a Duna városi életbe való bekapcsolásának esélyeit. Nem igazán értjük, hogy elkerítve hogyan lehet valamit közelebb hozni?

A korlát teljesen felesleges, költségnövelő elem, hiszen a Lánchídnál a függőleges korlát nélküli rakpartfal is nagyszerűen és balesetmentesen használható.
Amire viszont nagyobb szükség van, évek óta elmaradó beruházás, amelyre most itt lenne a lehetőség, a felső rakpart korlátainak műemléki szempontú felújítása.


Ahogy a fotókon is látszik, a rakpart V. és XIII. kerületi részén az 1960-as években modern ostorlámpákat építettek be, nem túl ízlésesen a XIX. század végi, XX. sz. eleji díszes öntöttvas korlátba.

Ezzel együtt a régi öntöttvas kandelábereket elvágták, a testükbe betont öntöttek.

Csak a XIII. kerületi részen maradt meg hírmondónak néhány felső rész. Ezek a megmaradt csonkok is érzékeltetik, hogy mennyire más lehetett a rakpart hangulata az eredeti világítótestekkel.

A képen egy keveset javított csak, hogy tavaly a régóta rozsdásodó korlátot lefestették, de a belegányolt részekkel nem foglalkoztak.

 

20170319130.jpg

20170319129.jpg

 

Az alsó rakpart felesleges korlátja helyett, melynek megépítése komoly műemlékvédelmi aggályokat is felvet, sokkal hasznosabb és látványosabb lehetne, ha a felső rakpart korlátjának régi fényét adnák vissza a projekt részeként.

 

 

 

Kezdeményezni fogjuk az LMP fővárosi képviselőjével, Csárdi Antallal együtt, hogy ezt a projektelemet gondolja át a főváros, és bízunk benne, hogy az egyébként alapvetően jó és hasznos projekt ezen elemében az észszerűség fog győzni.

 

 

 

Az MNV vezér családja gazdagodik a belvárosiak vagyonából

Ismét egy jól beazonosítható üzleti kör jut kedvezményesen ingatlanhoz a belvárosi önkormányzat jóvoltából. Így lesz a belvárosiak vagyonából magánhaszon.

 

 

Az V. kerületi képviselőtestület a holnapi ülésén dönt arról, hogy a bérlőknek járó 30 százalékos kedvezménnyel elad több Mérleg utcai és Október 6. utcai ingatlant a Spielberg Ingatlanforgalmazó kft-nek. A cég az ingatlanokat 2014 óta bérli az önkormányzattól és az eltelt idő alatt semmilyen tevékenységet nem folytatott az üzlethelyiségekben, A volt Forte fotóbolt kirakata most is ugyanolyan elhanyagolt, mint amikor azt bérbe vették. De egy ingatlanforgalmazó cégtől nem is igazán értem, hogy mit akart az önkormányzat, névleg milyen célra adhatta bérbe még Rogán idején az üzleteket?

Ez csak költői kérdés, hiszen nyilván eleve az volt a terv, hogy megveszik a helyiségeket, majd szép haszonnal továbbadják, de a kerületi ingatlanbotrányok hatására átmenetileg felfüggesztette a kerület az értékesítésekett és azok csak idén indultak be újra, gőzerővel.

Ha holnap megszavazza a testület, így juthatnak majd 300 000 forint alatti négyzetméter áron az Erzsébet tér szomszédságában utcai kirakatos üzlethelyiséghez.

Hogy kik?

Ez a másik érdekesség. A vevő a Spielberg ingatlanforgalmazó Kft., melynek ügyvezetője és korábban tulajdonosa Szivek Ferencné, Szivek Norbert, az MNV extravaganciát sem megvető vezérének édesanyja (UPDATE: mostoha anyja), a cég jelenlegi tulajdonosa pedig a Szivek család büki szállodájának igazgatója Dr. Kolits Ágnes Katalin. Tehát egyértelmű Szivek családi érdekeltség.

Szivek Norbert a kerületben már korábban bevásárolt, Tiborcz Istvánnal közösen megvették a Mahart házat, amit állami hitellel alakítanak luxushotellé.

Öröm látni, hogy a kormányközeli üzletemberek ilyen szépen terjeszkednek a belvárosban. Csak az a baj, hogy megint a belvárosiak közös vagyonának kárára. Ugyanis, ha az volt a cél, hogy eladja az önkormányzat az ingatant, miért nem hirdette meg árverésre? Akkor a jelenlegi négyzetméterár többszörösét kaphatta volna meg.

Ha pedig az a cél, hogy bérbe adja, akkor miért tűri, hogy évekig üresen, elhanyagoltan álljanak a belvárosi kirakatok a spekulánsok kezén, ál bérleti szerződésekkel.

Feltehetőleg a Fideszes többség megszavazza az értékesítést, és ismét figyelmen kívül hagyják a jogos ellenzéki tiltakozásokat, de ami ennél súlyosabb, a Belváros érdekét is.

merleg_utcai_uzlet.jpeg

Erzsébet téri Liget-projekt

 

Van egy beruházás a Belváros közepén ami legalább annyi kérdést vet fel mint a Liget-projekt, vagy az Orczy kert és mégsem kapott eddig különösebb figyelmet.

Az Erzsébet téren hamarosan újra felállítják a Sziget Eye néven futó óriáskereket  a környékbeli lakók tiltakozása ellenére. Idéntől a korábbi éveknél jóval nagyobb építményt fognak a parkba telepíteni "ideiglenes jelleggel".

Az Óriáskerék felállításával kapcsolatban - mint a legutóbbi testületi ülésen kérdésemre a polgármester válaszából megtudtam - a kerület véleményét nem kérte ki a főváros, Ennek ellentmondani látszik az a tény, hogy saját szememmel láttam Gerendai úrékat a polgármesteri hivatalnál és a vezetés lelkes támogatója az ügynek az ajándékba kapott ingyen jegyek miatt, melyek kiválóan alkalmasak a helyi nyugdíjasok és gyermekes szülők lekenyerezésre.

Tehát a főváros adta meg az engedélyt a mutatványos építményként besorolt, ezáltal ideiglenes építménynek minősülő kerékre, ideiglenes jelleggel 2020-ig. Tapasztalatból tudjuk, hogy ez azt jeleni, hogy az év nagyjából 300 napján ott fog állni a kerék, majd további hetekre a talajrendezés miatt zárják le a park egy jelentős részét. Így tehát az Erzsébet tér egy jelentős része elveszett a köz számára, az körbe lesz kerítve, oda csak belépőjeggyel lehet majd bemenni, és semmiképp nem lesz alkalmas arra, amire egy parknak alkalmasnak kell lennie, hogy az ember a zöldben, a fűben ücsörögjőn és élvezze a természetet a város közepén.

Az ideiglenes építmény elvileg nem építési engedély köteles, ennek ellenére ahogy a képeken látszik, markológépekkel több méter mély gödröket ásnak a parkban és beton alapot készítenek a keréknek

20160506004.jpg

A markológépek munkája rengeteg téglát termelt ki a földből, melyek valószínűleg a korábban ezen a helyen állt Nemzeti Szalon épületének részei voltak. Ennek kapcsán felvetődik a kérdés, hogy a történelmi belvárosban  kb 4 méter mély árkok ásásakor nem lenne-e szükség régészeti feltárásra, ahogy azt történik például a szomszédos József Nádor téren?

Az érdeklődő, és az ügyben tüntetést is szervező lakók kérdéseire a megkeresett fővárosi illetékesek kitérő választ adtak, a panaszok kivizsgálására időt kértek, holott már rég megvan az illetékes Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság határozata, mely részben kedvezményesen! adja oda a park területét az Óriáskerék kft-nek.

Tehát úgy tűnik, hogy semmi nem állhat útjában annak, hogy a Belváros közepére egy, mind a turisták, mind a budapestiek számára kedvelt és szívesen használt közparkba egy oda nem illő monstrumot telepítsenek, legalább négy évre, jelentősen csökkentve ezzel a park zöldfelületeit. A környékbelieket és a budapestieket sem kérdezte meg sem a helyi sem a fővárosi önkormányzat. A korábbi években a kerék érdekében a területen már jó néhány fát kivágtak. A park zöldfelületei így is túl vannak használva, tehát a területet kezelő Fővárosnak leginkább a megújításra kellene törekednie. Az Óriáskerék és az általa generált turista-forgalom pedig jól elférne máshol is a városban, ahová nem jut annyi turista, mint a Belvárosba, így a város egyenletesebben részesülne a turizmus áldásaiból és terheiből is.

Számos dolog, mely illusztrálja, hogy itt is ugyanarról van szó, mint a Liget-projekt esetében, melynek hatásaira az LMP szintén felhívta a figyelmet. Egy újabb zöldterületet, egy újabb közparkot tesznek tönkre, pusztítanak el magánérdekek miatt, a köz megkérdezése nélkül.

Ja, és még egy dolog. Az megvan, hogy Garancsi Istvánhoz köthető az Óriáskerék kft?

 dr. Csonka Krisztián

FRISSÍTÉS :A posztban feltett kérdésre, miszerint kell-e régészeti feltárás azt a választ kaptam, hogy nemcsak hogy kell, de a gödör ásása során folyamatosan a helyszínen volt egy régész aki figyelte, hogy mi kerül elő a földől.

A cikk végén leírtak úgy pontosak, hogy az Óriáskerék kft egyik tulajdonosa Scheer Sándor, aki a Garancsi István érdekeltségében lévő Market Zrt-ben is tulajdonos.

20160506006.jpg