Az 5. kerület ügyeiről átláthatóan, informatívan

doktor ötker

Fanyűvők - Újabb kormányzati beruházás írtja a belvárosi fákat

2017. május 31. - cs.k.

Úgy tűnik nehezen képzelhető el kormányzati beruházás valamilyen mértékű fairtás nélkül.

A Városliget, az Orczy kert, a Kossuth tér, a Dagály nagyszabású projektjei után, melyekben százszámra vágtak ki értékes fákat, egy sokkal kisebb volumenű építkezés sem valósulhat meg anélkül, hogy felvisítanának a láncfűrészek.

 

Kövér László házelnöki rezidenciájának kialakítása már hónapok óta zajlik a parlament szomszédságában a Balassi Bálint utca 5-ben.

Most azonban kiderült, hogy az építkezés daruzási munkálataihoz nincs elég hely a ház előtt, így az ott lévő öt fából hármat kivágnának.

A Kossuth tér és környékének átépítése kiemelt kormányzati projekt, így a Kormányhivatal dönt a kivágás engedélyezéséről, de az V. kerületnek, mint a fák tulajdonosának hozzájárulását be kell szereznie az építtetőnek.

 

img_0278_1.JPG

 

Ez tegnap megtörtént, így úgy tűnik, semmi nem állhat útjában a fák kivágásának.

Ez azért is szomorú, mert a ház előtti fák állapotáról szóló szakvélemény szerint, noha a kőrisek átültetése nem javasolt - elsősorban azok mérete miatt, másrészt pedig nyáron, a lombképzés idején egyébként sem - de a fák nincsenek rossz állapotban, Városi fákhoz képest semmikép sem.

A fás szárú növények védelméről szóló helyi rendelet szerint a kivágott fákat az építtetőnek helyben, törzsátmérő szerint kell pótolnia. Azaz, a most kivágott, összesen 52 cm törzsátmérőjű fákat összességében ugyanilyen vastag fákkal kell majd pótolni.

 

A kormányzati népboldogító és reprezentáló igyekezet az elmúlt években úgy szabta át a Kossuth tér környékét, mintha az nem is a Belváros, nem az V, kerület része lenne. Kiemelt beruházássá nyilvánították a projekteket, a helyieket véletlenül sem kérdezték meg, hogy ők mit akarnak és a kerület is csak csendben asszisztált a folyamathoz.
Ebben az esetben sem történik másképp. A kérdéseket, hogy megfelelő tervezéssel, időzítéssel, technológia választással megmenekülhetett volna-e a három fa, már csak mi tesszük fel.

 

img_0280.JPG

 

Új korlátok a rakparton, és a régiekkel mi lesz?

A vizes világbajnokság kapcsolódó beruházásaként megújul először az Újpesti rakpart, majd a vb után a rakpart V. kerületi része (id. Antall József rakpart) is.

A látványterveken remekül mutató beruházás nagyon ígéretes és sok szempontból (WC, bicikliút) valóban rendezett körülményeket fog teremteni, főleg a Dráva utca környékétől északra.

Vannak azonban a beruházásnak olyan elemei, amelyek méltán kritizálhatóak, ahogy mások is megtették már ezt korábban.

 

Az egyik leginkább vitatható elem, hogy az alsó rakpartra, a lépcsők tetejére végig korlátot terveznek építeni, nagyban rontva a projekt egyik fő célkitűzésének, a Duna városi életbe való bekapcsolásának esélyeit. Nem igazán értjük, hogy elkerítve hogyan lehet valamit közelebb hozni?

A korlát teljesen felesleges, költségnövelő elem, hiszen a Lánchídnál a függőleges korlát nélküli rakpartfal is nagyszerűen és balesetmentesen használható.
Amire viszont nagyobb szükség van, évek óta elmaradó beruházás, amelyre most itt lenne a lehetőség, a felső rakpart korlátainak műemléki szempontú felújítása.


Ahogy a fotókon is látszik, a rakpart V. és XIII. kerületi részén az 1960-as években modern ostorlámpákat építettek be, nem túl ízlésesen a XIX. század végi, XX. sz. eleji díszes öntöttvas korlátba.

Ezzel együtt a régi öntöttvas kandelábereket elvágták, a testükbe betont öntöttek.

Csak a XIII. kerületi részen maradt meg hírmondónak néhány felső rész. Ezek a megmaradt csonkok is érzékeltetik, hogy mennyire más lehetett a rakpart hangulata az eredeti világítótestekkel.

A képen egy keveset javított csak, hogy tavaly a régóta rozsdásodó korlátot lefestették, de a belegányolt részekkel nem foglalkoztak.

 

20170319130.jpg

20170319129.jpg

 

Az alsó rakpart felesleges korlátja helyett, melynek megépítése komoly műemlékvédelmi aggályokat is felvet, sokkal hasznosabb és látványosabb lehetne, ha a felső rakpart korlátjának régi fényét adnák vissza a projekt részeként.

 

 

 

Kezdeményezni fogjuk az LMP fővárosi képviselőjével, Csárdi Antallal együtt, hogy ezt a projektelemet gondolja át a főváros, és bízunk benne, hogy az egyébként alapvetően jó és hasznos projekt ezen elemében az észszerűség fog győzni.

 

 

 

Az MNV vezér családja gazdagodik a belvárosiak vagyonából

Ismét egy jól beazonosítható üzleti kör jut kedvezményesen ingatlanhoz a belvárosi önkormányzat jóvoltából. Így lesz a belvárosiak vagyonából magánhaszon.

 

 

Az V. kerületi képviselőtestület a holnapi ülésén dönt arról, hogy a bérlőknek járó 30 százalékos kedvezménnyel elad több Mérleg utcai és Október 6. utcai ingatlant a Spielberg Ingatlanforgalmazó kft-nek. A cég az ingatlanokat 2014 óta bérli az önkormányzattól és az eltelt idő alatt semmilyen tevékenységet nem folytatott az üzlethelyiségekben, A volt Forte fotóbolt kirakata most is ugyanolyan elhanyagolt, mint amikor azt bérbe vették. De egy ingatlanforgalmazó cégtől nem is igazán értem, hogy mit akart az önkormányzat, névleg milyen célra adhatta bérbe még Rogán idején az üzleteket?

Ez csak költői kérdés, hiszen nyilván eleve az volt a terv, hogy megveszik a helyiségeket, majd szép haszonnal továbbadják, de a kerületi ingatlanbotrányok hatására átmenetileg felfüggesztette a kerület az értékesítésekett és azok csak idén indultak be újra, gőzerővel.

Ha holnap megszavazza a testület, így juthatnak majd 300 000 forint alatti négyzetméter áron az Erzsébet tér szomszédságában utcai kirakatos üzlethelyiséghez.

Hogy kik?

Ez a másik érdekesség. A vevő a Spielberg ingatlanforgalmazó Kft., melynek ügyvezetője és korábban tulajdonosa Szivek Ferencné, Szivek Norbert, az MNV extravaganciát sem megvető vezérének édesanyja (UPDATE: mostoha anyja), a cég jelenlegi tulajdonosa pedig a Szivek család büki szállodájának igazgatója Dr. Kolits Ágnes Katalin. Tehát egyértelmű Szivek családi érdekeltség.

Szivek Norbert a kerületben már korábban bevásárolt, Tiborcz Istvánnal közösen megvették a Mahart házat, amit állami hitellel alakítanak luxushotellé.

Öröm látni, hogy a kormányközeli üzletemberek ilyen szépen terjeszkednek a belvárosban. Csak az a baj, hogy megint a belvárosiak közös vagyonának kárára. Ugyanis, ha az volt a cél, hogy eladja az önkormányzat az ingatant, miért nem hirdette meg árverésre? Akkor a jelenlegi négyzetméterár többszörösét kaphatta volna meg.

Ha pedig az a cél, hogy bérbe adja, akkor miért tűri, hogy évekig üresen, elhanyagoltan álljanak a belvárosi kirakatok a spekulánsok kezén, ál bérleti szerződésekkel.

Feltehetőleg a Fideszes többség megszavazza az értékesítést, és ismét figyelmen kívül hagyják a jogos ellenzéki tiltakozásokat, de ami ennél súlyosabb, a Belváros érdekét is.

merleg_utcai_uzlet.jpeg

Erzsébet téri Liget-projekt

 

Van egy beruházás a Belváros közepén ami legalább annyi kérdést vet fel mint a Liget-projekt, vagy az Orczy kert és mégsem kapott eddig különösebb figyelmet.

Az Erzsébet téren hamarosan újra felállítják a Sziget Eye néven futó óriáskereket  a környékbeli lakók tiltakozása ellenére. Idéntől a korábbi éveknél jóval nagyobb építményt fognak a parkba telepíteni "ideiglenes jelleggel".

Az Óriáskerék felállításával kapcsolatban - mint a legutóbbi testületi ülésen kérdésemre a polgármester válaszából megtudtam - a kerület véleményét nem kérte ki a főváros, Ennek ellentmondani látszik az a tény, hogy saját szememmel láttam Gerendai úrékat a polgármesteri hivatalnál és a vezetés lelkes támogatója az ügynek az ajándékba kapott ingyen jegyek miatt, melyek kiválóan alkalmasak a helyi nyugdíjasok és gyermekes szülők lekenyerezésre.

Tehát a főváros adta meg az engedélyt a mutatványos építményként besorolt, ezáltal ideiglenes építménynek minősülő kerékre, ideiglenes jelleggel 2020-ig. Tapasztalatból tudjuk, hogy ez azt jeleni, hogy az év nagyjából 300 napján ott fog állni a kerék, majd további hetekre a talajrendezés miatt zárják le a park egy jelentős részét. Így tehát az Erzsébet tér egy jelentős része elveszett a köz számára, az körbe lesz kerítve, oda csak belépőjeggyel lehet majd bemenni, és semmiképp nem lesz alkalmas arra, amire egy parknak alkalmasnak kell lennie, hogy az ember a zöldben, a fűben ücsörögjőn és élvezze a természetet a város közepén.

Az ideiglenes építmény elvileg nem építési engedély köteles, ennek ellenére ahogy a képeken látszik, markológépekkel több méter mély gödröket ásnak a parkban és beton alapot készítenek a keréknek

20160506004.jpg

A markológépek munkája rengeteg téglát termelt ki a földből, melyek valószínűleg a korábban ezen a helyen állt Nemzeti Szalon épületének részei voltak. Ennek kapcsán felvetődik a kérdés, hogy a történelmi belvárosban  kb 4 méter mély árkok ásásakor nem lenne-e szükség régészeti feltárásra, ahogy azt történik például a szomszédos József Nádor téren?

Az érdeklődő, és az ügyben tüntetést is szervező lakók kérdéseire a megkeresett fővárosi illetékesek kitérő választ adtak, a panaszok kivizsgálására időt kértek, holott már rég megvan az illetékes Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság határozata, mely részben kedvezményesen! adja oda a park területét az Óriáskerék kft-nek.

Tehát úgy tűnik, hogy semmi nem állhat útjában annak, hogy a Belváros közepére egy, mind a turisták, mind a budapestiek számára kedvelt és szívesen használt közparkba egy oda nem illő monstrumot telepítsenek, legalább négy évre, jelentősen csökkentve ezzel a park zöldfelületeit. A környékbelieket és a budapestieket sem kérdezte meg sem a helyi sem a fővárosi önkormányzat. A korábbi években a kerék érdekében a területen már jó néhány fát kivágtak. A park zöldfelületei így is túl vannak használva, tehát a területet kezelő Fővárosnak leginkább a megújításra kellene törekednie. Az Óriáskerék és az általa generált turista-forgalom pedig jól elférne máshol is a városban, ahová nem jut annyi turista, mint a Belvárosba, így a város egyenletesebben részesülne a turizmus áldásaiból és terheiből is.

Számos dolog, mely illusztrálja, hogy itt is ugyanarról van szó, mint a Liget-projekt esetében, melynek hatásaira az LMP szintén felhívta a figyelmet. Egy újabb zöldterületet, egy újabb közparkot tesznek tönkre, pusztítanak el magánérdekek miatt, a köz megkérdezése nélkül.

Ja, és még egy dolog. Az megvan, hogy Garancsi Istvánhoz köthető az Óriáskerék kft?

 dr. Csonka Krisztián

FRISSÍTÉS :A posztban feltett kérdésre, miszerint kell-e régészeti feltárás azt a választ kaptam, hogy nemcsak hogy kell, de a gödör ásása során folyamatosan a helyszínen volt egy régész aki figyelte, hogy mi kerül elő a földől.

A cikk végén leírtak úgy pontosak, hogy az Óriáskerék kft egyik tulajdonosa Scheer Sándor, aki a Garancsi István érdekeltségében lévő Market Zrt-ben is tulajdonos.

20160506006.jpg

A márciusi testületi ülés krónikája

 

Az ülés több dolog miatt is izgalmas volt.

Első, nyílt napirendi pontként volt felvéve a kerületi lakbérrendelet módosítása, amely egy igen nagy horderejű kérdés. Korábbi testületi ülésen ígéretet kaptunk a polgármestertől, hogy a koncepcionálisan új alapokon nyugvó rendelet kidolgozásába bevonja az ellenzéki képviselőket is. Lesznek konzultációk, hiszen teljesen új alapokra akarjuk helyezni a lakbérszedést, ami akár jó is lehet és miért ne szólhatnánk hozzá a dologhoz. Na ebből az lett, hogy semmilyen konzultáció nem volt, kész rendelet tervezetet kaptunk meg és a testületi ülés előtti bizottsági üléseken, ahol lehetőség nem volt arra, hogy a javaslatainkat érdemben felvessük, arra érdemi választ kapjunk.

A korábbi lakbér rendelet úgy szabályozott, hogy az ingatlan forgalmi értékét felbecsülték, először évente, majd csak három évente és ennek alapján fizettek a bérlők bérleti díjat. A lakók jövedelmi helyzetétől függően 0,1 ; 0,2¸0,3%-át a forgalmi értéknek. Ez a rendszer az értékbecslések miatt kicsit bonyolult, de igazságos rendszer volt, hiszen figyelembe vette azt, hogy azonos jövedelmi szint mellett, ha valaki jobb színvonalú, drágább lakásban lakik, akkor magasabb bérleti díjat fizet, mint aki rosszabb minőségű, (sötét, vizes, földszinti) lakásban.

Az új rendelet tervezete ezzel a hagyománnyal szakított és áttért a fix négyzetméterenkénti bérleti díjakra és a korábbi rendelet három jövedelmi kategóriáit figyelembe véve, valamint azt, hogy a lakás komfortos vagy összkomfortos hat lakbér kategóriát állapított meg, melyek 330- tól 800 fortint /nm terjednek.

És pont itt a probléma. Az új bérleti díjak ugyanis a korábban magasabb lakbért fizetőknek kedveznek, és a korábban alacsonyabb bérleti díjakat fizetőknek hátrányosak. És mivel a korábbi lakbérrendelet részben jövedelmi szint, részben a lakás színvonala alapján határozta meg a bérleti díjakat, kimondhatjuk, hogy a rosszabb jövedelmi helyzetben lévő és rosszabb minőségű lakásokban lakó (ergo szegényebb) bérlők rosszabbul járnak, míg a jobb lakásban lakó, magasabb jövedelmi bérlők jelentős összegeket spórolnak meg.

Ha pl valakinek a lakását a korábbi értékbecslés 400 ezer forintra becsülte fel négyzetméterenként és 0,3%-os bérleti díjat fizetett, akkor korábban 1200 forintot most maximum 800 forintot fog fizetni négyzetméterenként.

Ha viszont a lakást 260 ezer forint/nm-re becsülték és 0,1%-os bérleti díjat fizetett a bérlő akkor korábban 260 ft/nm bérleti díjat fizetett és most igencsak meg fog lepődni, ha 330 ft/nm bérleti díjról kap csekket jövő hónapban.

A kerületi vezetés tehát a szegénekkel fizetteti meg a középosztály helyzetbe hozását és tudatos, szegény-ellenes politikát folytat a Belvárosban is.

A vitában az időkeretemet kihasználva jeleztem az összes kifogást a testületi ülésen, azonban érdemi választ nem,csak mellébeszélést kaptam. Külön köszönet ellenzéki képviselőtársaimak, akik saját megmaradt időkeretüket is átadták nekem, hogy ki tudjam fejteni érveimet. Az előterjesztésben szerepelt, hogy a hivatal hatástanulmányt készített a jogszabály várható következményeiről. Természetesen kiderült, hogy ebből egy szó sem igaz, csak kötelező beleírni minden ilyen előterjesztésbe. Mi viszont készítettünk egy táblázatot LMP-s kollégákkal arról, hogy hogyan változik a lakbér mértéke a különböző négyzetméteráraknál, és kategóriáknál. Ezt a táblázatot felajánlottam az alpolgármesternek felhasználásra, és cserébe kértem a hatástanulmányt. Tipikus fideszes reakció erre az volt, hogy ez egy vicc. Viccnek tartották, hogy helyettük dolgozom és felmérem a rendelet lehetséges hatásait. Felvilágosítottuk őket, hogy az a vicc, hogy a beígért konzultáció helyett, sem bizottsági ülésen, sem a testületen nincs mód érdemi felvetésekre érdemi választ kapni és beígért konzultáció helyett a képviselői jogokat korlátozó SZMSZ miatt 5 percben kell egy ilyen nagy horderejű üggyel kapcsolatos összes érdemi észrevételt, majd a semmitmondó válaszokra a reakciókat is elmondani.

lakbersavok.jpg

Javasoltam, hogy vegyük le az előterjesztést a napirendről és beszéljük át a felmerült kérdéseket, mert ha most eg rossz rendeletet fogadunk el, azt később sokkal nehezebb lesz korrigálni, hiszen politikailag senki nem fogja felvállalni, hogy komolyabb lakbéremelést hajtson végre. Ha pedig a bérlakásszektor vesztesége tovább emelkedik, még nagyobb kedvvel fogja a fideszes vezetés elkótyavetyélni az ingatlanokat, mondván, hogy csak viszik a pénzt .

A javaslataim mindegyikét elutasították és rendeletet a képviselők - az ellenzéki képviselők kivételével - az eredeti formában fogadták el.

 

A második előterjesztés az önkormányzat vagyonrendeletének módosítása volt, melynek lényege az volt, hogy mostantól nem kell friss értékbecslés az ingatlan, és ingó vagyontárgyak értékesítésénél, ha a korábbi értékbecslés az érvényességre hosszú határidőt állapít meg. Tehát ad abszurdum, ha az értékbecslő leírja, hogy a Deák tér 3. sz alatti iroda, melyet Sándor Zsoltnak szeretne eladni a Fideszes vezetés, (de az eladási folyamatot Steiner Pál képviselőtársammal szívós munkával megállítottuk https://www.facebook.com/lmpbelvaros/posts/1035930449792597) ér mondjuk 110 millió forintot és az értékbecslő vállalja, hogy 2 évíg fenntartja ezt a megállapítást. akkor, hiába alakul közben bárhogy az ingatlanpiac, mennek fel akár jelentősen az árak, nem kötelező új értékbecslést készíteni. Különösen furcsa ez annak fényében,hogy pl a bankok három hónapnál nem régebbi, de maximum hat hónapos értékbecslést fogadnak el. Ezt az előterjesztést ezért nem szavaztam meg.

 

Csipak ügy

Izgalmas volt a zárt ülés egy pontja, amely arról szólt, hogy a kerület felmondja, a Csipak Péter cégével kötött közterület használati szerződést a Deák Ferenc utcára. Mivel a zárt ülés tartalma már korábban kiszivárgott, a sajtó érdeklődését is felkeltette fel az eset. Mégiscsak furcsa, hogy a kerületi fideszes vezetéssel 1995 óta szoros viszonyt ápoló Csipak Péter egyszerre persona non grata lett. Pedig nem is olyan rég még úgy tűnt övé lesz a fél belváros, hiszen a terjeszkedő Fashion Street projekt mellett a kerületi vezetés támogatásával építhetett volna 60 méter magas plázát a város közepére, LINK, de Rogán Antal akkor is kitartott a vállalkozó mellett, amikor s belvárosi parkolási bevételekből luxusautót vásárolt magának

http://regi.epiteszforum.hu/node/16579

A hírek szerint a felső fideszes vezetéssel is jó viszonyt ápolt Csipak, aki Schmitt Pál főpolgármesteri kampányára ingyen bocsájtotta rendelkezésre Deák Ferenc utcai üzletét. valamint Rogán Antalt is kísérte a Budapest Szíve beruházás átadó ünnepségére. De mostanában rossz napok járnak a korábban milliárdos ingatlan vállakozóra, hiszen házát is árverezik

11268477_722ee12babe1562bd334d9973db55590_wm.jpg

http://index.hu/belfold/2016/03/12/csipak_peter_ingatlan_harmashatar-hegy/

Mindenesetre furcsa volt, ahogy egy huszáros rövidségű előterjesztésben a vezetés javaslatot tett a szerződés felmondására, arra hivatkozva, hogy a területen nem a megfelelő színvonalú események valósultak meg, illetve, hogy a helyszínt nem a vállalkozó szerződő cége hasznosítja.

A korábban rendkívül kedvező feltételekkel megkapott közterület feletti rendelkezés így visszaszállhat az önkormányzatra, ami mindenképpen jó dolog, noha már meg sem lett volna szabad kötni ilyen feltételekkel a megállapodást, amely 50 évre kizűrólagos használatba adta az utcát Csipak cégének. A szerződés alapján ugyanis 280 ft / nm bérleti díjat fizette a cég , de 40 millió forint összegig a csak a felét kellett megfizetni, illetve csak március és október közötti időszakra kellett fizetni a használt négyzetméterek után, viszont az egész évben hasznosíthatta a területet, Tehát pl az igen jól jövedelmező karácsonyi kitelepüléseket, aranyárban mért forralt borokat kínáló standok után az önkormányzat kasszájába nem folyt be pénz.

Ennek ellenére jó lett volna tisztán látni, hogy mikor és milyen felszólítások születtek az ügyben, mit vállalt annak idején a Fashion Street kialakításakor a vállalkozó és mi az ami teljesült belőle, illetve, hogy mi lesz a folyománya a szerződés felbontásának, mert hogy valószínűleg perre kerül sor. Kértünk is egy erre vonatkozó teljesebb előterjesztést. valamint magyarázatot arra, hogy hogyan mi a valódi oka a hirtelen pálfordulásnak, de zavart pillantásokon kívül érdemi választ nem sikerült kicsikarni a kérdéssel kapcsolatban és a fideszes képviselők leszavazták Steiner Pál erre vonatkozó és az LMP által is támogatott javaslatát.

Annyi még az ügyhöz, hogy a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben nem Csipak újította fel a Deák Ferenc utcát, hanem az önkormányzat, részben Csipak és részben a nagy szállodák szálltak bele az építkezésbe, de hogy pontosan milyen arányban, azt érdeklődésünk ellenére sem sikerült megtudni.

Az ügynek lett utóélete is: http://os.mti.hu/hirek/115524/a_lehet_mas_a_politika_part-lmp_kozlemenye

http://www.origo.hu/itthon/20160311-csipak-botrany-az-ellenzek-fideszes-belhaborut-emleget.html

Ezután már csak az a kérdés, hogy mikor jutnak hasonló következtetésre a hasonló konstrukcióban üzemeltetett Szent István téri és Arany János utca helyszínekkel kapcsolatban http://nol.hu/gazdasag/20140121-lipotvaros_titka_630_forintert-1439281

 

Kérdések interpellációk:

A kérdések, interpellációk között a Deák Ferenc utca környékén elszaporodott patkányokról kérdeztem a polgármestert, azaz, hogy mit kíván tenni az áldatlan állapotok felszámolására a kerület.

Válaszában a polgármester elismerte a jelenséget, és ígéretet tett arra, hogy egyrészt a főváros patkányirtó partnere a Bábolna Zrt közreműködését kéri, másrészt a városüzemeltetőt is bevonja a probléma megoldásába.

Másik kérdésem az óriáskerékhez kapcsolódott, mellyel kapcsolatban több lakossági panasz és kérdés is érkezett. Noha a polgármester úgy tájékoztatott minket, hogy a felállításába a kerületnek nincs beleszólása, javaslatot tettem arra, hogy járjon közbe a fővárosnál, hogy az újonnan felállítandó kerék a lehető legkevesebb területet foglalja el a parkból és akadályozzuk meg azt hogy sötét sarkok, takart részek alakuljanak ki a falak mentén, mert ezeket a helyeket nyilvános WC-nek fogják használni a park használói. Szentgyörgyvölgyi polgármester ígéretet tett arra, hogy a javaslatokat felveti a a fővárossal való tárgyalások során .

Harmadik kérdésemben a CEU elhíresült építkezése kapcsán hvg.hu/ingatlan/20151211_tuzfal_az_ablakban_ceu_lakasok

kérdeztem, hogy mennyire tartja rajta a kerület a szemét az építkezésen és mennyire mennek szabályosan a dolgok. A válaszban kielégítő módon tisztázódott, hogy az elhíresült ablak befalazás jogszerű volt, mert az ablak készült illegálisan tűzfalra, illetve, hogy a cikkeben felmerült vitás kérdéseket a CEU és az ügyben aktív lakók az önkormányzat közbenjárásával rendezték egymás között, így remélhetőleg nem alakul még egy olyan méltatlan helyzet mint a Molnár utcában  index.hu/belfold/2009/04/07/szabalyosan_falaztak_el_tobb_szaz_embert_az_otodik_keruletben/

Kit mi érdekel. Érdekes színes kis epizódja volt az azonnali kérdéseknek, amikor Juhász Péter kérdése Szentgyörgyvölgyi lakásával kapcsolatban kölcsönös drogosozásba torkollt Böröcz László alpolgármester és Juhász között.

 

Segítünk az örkormányzatnak vevőt keresni - Ha már ök nem igyekeznek!

Folytatódik a jó adottságú üzlethelyiségek kiárusítása a Belvárosban. A testület a fideszes képviselők szavazatával és az ellenzék egyöntetű tiltakozása mellett a legutóbbi ülésen elfogadott egy listát, amelyen több kisebb és kevésbé frekventált ingatlan mellett két kiemelt és piaci alapon is könnyen hasznosítható ingatlant is eladásra jelölt ki. A volt Beckett’s pub és egy a Deák tér szomszédságában álló 862 négyzetméteres iroda pályázaton történő értékesítése még nem is lenne önmagában gyanús, azonban a pályázat körülményei sok kérdést vetnek fel. Az ingatlanokat meg sem próbálták bérlet útján hasznosítani, holott pl a Beckett's esetében volt is bérlő aki piaci bérleti díjat fizetett volna az ingatlanért.
A “nyílt, többfordulós, nemzetközi” pályázatot az önkormányzat a nyár közepén, július végén akarja lebonyolítani. A pályázóknak egy hetük van a kiváltani a pályázat dokumentációját  majd 30 napjuk, hogy az ingatlant megtekintsék, beszerezzék a szükséges igazolásokat és letétbe helyezzenek minimum 103 millió forintot a pályázatot lebonyolító ügyvédi irodánál. Az ingatlanok meghirdetésére egy hetet szán az önkormányzat. A meghirdetés helye az önkormányzat honlapja, a helyi újság és az önkormányzati hirdetőtábla. Az illetékes tulajdonosi bizottság Fideszes többsége elutasította dr. Csonka Krisztián LMP-s képviselő javaslatát, melyben kérte a pályázati határidők meghosszabbítását szeptember végéig, hogy legyen idő minél több ajánlattevőnek részt venni a tenderen. Elutasították továbbá azt a javaslatát is, hogy a meghirdetés történjen meg legalább hazai ingatlanos portálokon, illetve valamilyen nemzetközi fórumon, ha már nemzetközi a pályázat.
Láthatóan a kerület fideszes vezetése nem érdekelt abban, hogy az ingatlanjait jó áron és jó feltételekkel adja el, a pályázaton részt vevők körét is inkább szűkíteni igyekszik, így alappal merülhet fel az a gyanú, hogy már megvan, hogy ki fogja elnyerni az ingatlanokat.De az mindenképp bebizonyosodott, hogy az eljárásban nem az ingatlanokért elérhető legmagasabb ár a legfontosabb szempont.

Az LMP és dr. Csonka Krisztián képviselő ezért felajánlja a segítségét és a belvárosiak vagyonának érdekében és a saját költségén meghirdeti az ingatlanokat az önkormányzat helyett, hogy széles közönség tudomást szerezhessen a pályázati kiírásról és hogy a belvárosiak vagyonának eladásából a kerület kasszájába minél több pénz folyjon be.

A pályázat kihirdetése az elfogadott határozat ellenére a mai napig nem jelent meg sem az önkormányzat oldalán, sem az újságban, mi a hirdetéseket feladtuk

Az Alkotmány utcai üzlethelyiség hirdetése: http://ingatlan.com/21636844

A Sütő utcai 862 nm-es iroda hirdetése: http://ingatlan.com/21636992

 

Vagyonga(rá)zdálkodás, civil pénzek - ülésezett a testület

A csütörtöki testületi ülés kiemelkedő jelentőséggel bírt a kerület életében. Az ellenzék megrendszabályozása céljából bevezetett kéthavonkénti ülésezési rend okozta önmagukban is nagy súlyú rendeletek voltak, mint a költségvetés, a zárszámadás, vagyonkoncepció megalkotása, belső ellenőrzés munkája, több új rendelet megalkotása, valamint az összes, a kerület ingatlan vagyonára vonatkozó lakbér és elidegenítési rendelet felülvizsgálata. Az elmúlt hónapok botrányai miatt ezeket különös érdeklődéssel várta minden képviselő és a sajtó is, mely az ülésen is képviseltette magát. Nem nagyon szokta önkormányzati rendeletmódosítás ennyire érdekelni az országos sajtót.

Az ellenzéki képviselők is készültek az összecsapásra, hiszen abból, hogy a polgármester nyilvános, jegyzőkönyvben rögzített ígérete ellenére, nem került sor előzetes egyeztetésre az ellenzéki képviselőkkel a rendeletekről, nyilvánvalóvá vált, hogy a vezetés részéről komoly szándék nincs a visszás, vitatható gyakorlatok megszüntetésére, és egy, a belvárosiak vagyonát jobban védő rendelet megalkotására. Mindössze annyit szándékoztak változtatni a rendeleten, hogy mostantól legalább fél évet várnia kell egy új bérlőnek amíg megveheti az üzletét, de egy év után még a 30%-os kedvezményt is megkapja hozzá.

Már a bizottságokon komoly csaták zajlottak nem csak a rendelet politikai vonatkozásában, hanem a szakkérdések körül is.  Nyilvánvaló, hogy a fél éves várakozási idő csak egy látszatintézkedés, valószínűleg már „ott dörömbölnek az ajtón a kiválasztottak”, ahogy Steiner Pál is megjegyezte. Szakértői szinten is jött javaslat a fél év ötre növelésére,  amelyet az ülésen én terjesztettem elő, de leszavaztak, ugyanúgy mint a többi, a rendeletekhez kapcsolódó javaslataimat, melyek a kedvezmények csökkentését célozták.

Nem vették figyelembe azt a javaslatomat sem, mely szerint az elővásárlási jog gyakorlásához versenyben alakítsuk ki a vételárat, hiszen az anélkül nem elővásárlás. A hivatkozott lakástörvény az állítások ellenére nem szabályozza, hogy úgy kell az elővásárlási jogot értelmezni, ahogy a kerület teszi. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy más kerületekben igenis van verseny az ajánlatok között és a nyertes ajánlatot fogadhatja el a bérlő.  A jegyző ellenvetése szerint az elővásárlásra jogosult bérlőnek nem lehet a forgalmi értéknél magasabb áron eladni az a ingatlant és egy ilyen verseny könnyen eredményezhetne ilyen helyzetet. Ebben persze az is közrejátszik, hogy a kerületben hat éve nem történt meg a forgalmi értékszámítás alapjául szolgáló övezeti átlagárak aktualizálása, melyek már akkor is meglehetősen óvatosak voltak.

Többen fejtegettük, hogy a kerület legnagyobb bevételi forrása a bérleti díjak, tehát nem érdekünk, hogy a bérbe adott ingatlanjainkat eladjuk, és ezzel levágjuk az aranytojást tojó tyúkot, viszont az üresen álló pincéket, melyek a kilencvenes évek elején ragadtak az önkormányzat nyakán, a lehető legjobb áron kell értékesíteni. De csak azokat, amelyek csak terhet jelentenek az önkormányzat számára. Esetükben az árvereztetést, mint teljesen átlátható és hatékony módszert.

A válaszban megkaptam, hogy nem cél a bérel t ingatlanok eladása. Csak az nem stimmelt, hogy a rendelet amit tágyaltunk a bérlővel terhelt, nem lakás céljára szolgáló ingatlanok értékesítése címet viselte, illusztrálva a szándék komolyságát. Sikerült viszont egy kalap alá venni a rendeletnek az ingatlanspekulációs céllal helyiséget bérlő, és annak ajtaját adott esetben ki sem nyitó befektetőket, az évek-évtizedek óta a kerületben működő, kerületben lakó üzletbérlőket.  Kifogásoltuk továbbá az ügyvédi letét szükségességét, amikor egyösszegű vételár kifizetése történik és ilyen esetben a letétkezelés költségei teljesen feleslegesen terhelik az önkormányzatot, és csak az ismert ügyvédi iroda helyzetbe hozását szolgálják.

Az egész vita során egy elképesztően cinikus és blazirt hozzáállás volt tetten érhető a vezetés részéről, ami az ingatlanok ügyében zajló nyomozás tényének ismeretében nagy bátorságnak tűnik, hiszen könnyen lehet, hogy annak nem a korábbi folyamatokat szentesítő végeredménye lesz.  A kijelölés és az értékesítés folyamatának teljes áttekintése, ami szükséges lenne a folyamat bevezetése óta eltelt évtized tükrében, szinte szóba sem került.

Az összes ellenzéki javaslatot lesöpörték az asztalról, és elfogadtak egy, a további ingaltaneladásokat legalizáló látszatintézkedést.

 

A kudarc után jött egy kis siker is. Egyik benyújtott javaslatomat elfogadta a testület, az ingatlanok elidegenítésével kapcsolatos proaktív adatszolgáltatásra. Érthetőbben, ez azt jelenti, hogy mostantól az önkormányzat az ingatlan eladások adatait (név, cím, ár, értékbecslés összege, ingatlan jellege) egy kereshető, és az önkormányzat holnapjának főoldaláról könnyen elérhető adatbázisban közzé fogja tenni, az értékesítést követő 30 munkanapon belül. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy eredetileg ezt az üvegzseb törvénytől visszamenőleg, tehát 2003-tól javasoltam, de csak ex nunc fogadott el a testület.  Mindenesetre ez is nagy siker az átláthatóság felé az eddigi homály ismeretében.

Ingatlan ügyben nem ez volt az egyetlen rendelet, noha kétség kívűl ez kapta a legnagyobb figyelmet, de ott volt például a kerület vagyongazdálkodási koncepciója, melyet először alkotott meg a testület, annak ellenére, hogy azt már 2011 óta törvény írja elő. Ebben olyan finomságok voltak például, hogy lakásgazdálkodás szempontjából cél, hogy legyen 100%-ban önkormányzati lakóépületünk, miközben most jelölik ki az összes, még 100%-ban önkormányzati tulajdonú műemlék házat elidegenítésre, ami után csak olyan házak maradnak, melyek intézményeknek adnak otthont, vagy állapotuk miatt folyamatosan üríti ki az önkormányzat.  Némi ellentmondást véltem felfedezni ebben és akkor arról még nem is volt szó, hogy a koncepció másik elemeként azt is megfogalmazták, hogy ezen célok elérése érdekében az önkormányzat elad és vesz is ingatlanokat. Igen, eladja a lakásokat az eleve alacsonyra becsült forgalmi érték 15, 30, de legjobb esetben 75 %-án és utána megvesz lakásokat piaci áron.

További visszaélési lehetőség volt a felújítandó lakáspályázatok esetében, ahol a használatra nem alkalmas lakásokat adja bérbe az önkormányzat felújítás kötelezettségével, cserébe a bérlő maximum három évig csak közös költséget fizet az ingatlan után, utána viszont megvásárolhatja az ingatlant. Ennek a pályázatnak a legutóbbi fordulóját meg sem hirdetették nyilvánosan, így amikor egy előterjesztésben további 20 lakást irányoztak elő erre a célra, joggal tiltakoztam a gyakorlat folytatása ellen már a bizottsági tárgyaláson.  Alpolgármester asszonytól ígéretet kaptunk az ülésen, hogy a lakásokra nyilvános pályázat lesz kiírva és a korábbi igénylők is ezen vesznek majd részt. Őszintén szólva, erre nagyon kíváncsi leszek, mert a korábbi ígéreteket ezzel a pályázattal kapcsolatban nem sikerült betartani.

Még egy nagy falat volt hátra az összesen hét órás ülésen. A kerületi civil pályázat elbírálása. A kerületi vezetés 47 millió forintot irányzott elő helyi civil szervezetek támogatására, melyből az előterjesztés szerint 35 milliót különböző polgári körök, kisgazda és kereszténydemokrata szervezetek, valamint egy-két MSZP közeli szervezet számára kívántak kiosztani. Az előzetes egyeztetésen, ahol az előtte két nappal megkapott kész listáról kellett döntenünk, az ellenzéki képviselők közül egyedül vettem részt, és a 107 tételes listán végigmenve egyenként küzdöttem azért, hogy a valós civil szervezetek minél több, a pártokhoz köthetőek minél kevesebb pénzt kapjanak az amúgyis kivérezetett civil szektornak járó pénzekből. Óriási sikerről természetesen a többség politikai szándékának hiányában nem tudok beszámolni, azonban több mint 500 ezer forint átcsoportosítását így is sikerült elérnem a valódi civilek javára. Mivel a lista még így is túlnyomóan politikai maradt, az előterjesztést nem szavaztam meg, viszont legalább megtettem mindent annak érdekében, hogy ne csak szóvá tegyem a problémát, hanem meg is próbáljam oldani.

 Kapcsolódó cikkek:

http://vs.hu/kozelet/osszes/itt-a-belvaros-szuperfegyvere-az-ingatlanbotranyok-ellen-0512

http://nol.hu/belfold/belvaros-ujraszabva-elado-1533241

http://nol.hu/belfold/dorombolnek-mar-a-vevok-1534123

 

 

In flagranti a Sas utcában

 

A múlt hét egyik napvilágot látott ügye volt, hogy a kerület, egyik utolsóként teljes egészében önkormányzati tulajdonú műemlék házában kíván éttermet nyitni a kerületi média legfontosabb embere - a Habony Árpádnak is lakcímet biztosító - Karalyos József, akinek meggyűlt a baja a lakókkal.

http://444.hu/2015/01/20/most-muemlekhazat-barmol-szet-aki-habonynak-lakcimet-adott/

Az Sas utca 6. szám alatt található 296 nm-es helyiséget Karalyos cége, a kerület szuperfüggetlen és kiegyensúlyozott lapját kiadó Impress Régió Kft 2013 elején vette bérbe az önkormányzattól. A helyén korábban SZDSZ iroda működött. A bérbe vett ingatlant étteremként kívánják üzemeltetni, ezért nagy átalakításokba kezdtek.

Tekintettel a beruházásra az Impress Régió a bérleti díj csökkentését kérte az önkormányzattól. Ezt a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság 2013 februárjában meg is szavazata számukra a felújítás idejére, de maximum egy évre. Ez idő alatt csak a helyiség közös költségét kellett megfizetni a bérlőnek.

2013 szeptemberében kaptak engedélyt a bizottságtól az elszívó berendezés megépítésére, úgy hogy semmilyen ellentételezést nem kérhettek az önkormányzattól cserébe.

2014. áprilisában, az egy év lejártával a bizottság ismét engedélyt adott a bérlőnek, hogy június 1-ig továbbra is csak a közös költséget fizesse.

Az étterem azóta sem nyílt meg, nem tudni, hogy azóta fizeti-e a cég a bérleti díjat, vagy továbbra is a közös költséget kell megtérítenie.

Az épület az egyik utolsó műemlék ház a kerületben amelyben a lakásokat korábban nem vehették meg a bérlők, de mióta a törvény erre lehetőséget ad, folyamatban van a társasházzá alakítás, és a kerület szándékában áll a lakások értékesítése. Az ingatlanok forgalmi értékének megállapítása is folyamatosan történik, így a lakók hamarosan tulajdonosok lehetnek.

Nem lennénk meglepődve, ha a lakások értékesítése után, a frekventált helyen található házban lévő üzleteket is kijelölnék elidegenítésre. A jelenlegi rendelet szerint pedig a benn lévő bérlőknek elővásárlási joguk van az ingatlanra, az ominózus 30%-os kedvezménnyel. Így esetleg az is előfordulhat, hogy egy abszolut baráti cég úgy juthat majd kedvezményesen egy értékes üzlethelyiséghez, hogy közben bérleti díjat nem, vagy alig fizetett.

Reméljük, hogy nem így lesz, hiszen pont ez az a hely, a Bazilikától néhány lépésre, ahol az önkormányzat, ha akar, komoly bevételhez juthat az ingatlan bérbeadásával is

 

Mutyi és felelősség

 

Nagy-interjú jelent meg ma az Indexen Rogán Antallal, a kerület volt vezetőjével, melyben védekezni próbál az elmúlt időszakban felszínre került kétes ingatlanügyek kapcsán általunk is megfogalmazott kritikákkal kapcsolatban.

http://index.hu/belfold/2015/01/19/belvaros_ingatlanmutyi_rogan_antal_interju/

Vegyük sorra az állításokat.

"Azt a bevételt, amit a kerület az ingatlanértékesítésekből szerzett, nem a folyó hiány betömésére fordította, hanem a fejlesztések önrészeként használta fel a pályázatokhoz." Ezt másképp nem is tehette volna, hiszen a törvény nem engedi, hogy folyó kiadásokat finanszírozzanak ingatlan értékesítésből.

"Ezért nőtt a Belváros vagyona." A belváros vagyona lehet hogy nőtt könyv szerint, de ebben ugye benne vannak az ingatlanok értékbecsléssel meghatározott értékkel. Ezek az értékbecslések viszont, ahogy láthattuk az elmúlt hetekben, sokszor mutatnak kiáltó különbséget a piaci értékeléséhez képest. Tehát az eladás során az értékbecslésben meghatározott érték lehet, hogy beépítésre kerül a az utcakőbe, de mivel az értékbecslés nem feltétlenül helyesen tükrözte a piaci értéket, ezért nem tudhatjuk hogy valójában hogyan változott a kerület vagyona.

Az vételár kedvezmények kérdése: Szerintem nem az a baj, hogy az üzletüket hosszú ideje üzemeltető bérlők akik esetleg még kerületi lakosok is kedvezményt kapnak, ez nyilván sok kerületben van így, hanem hogy sokan olyanok is kaptak, akik pár hónapos bérleti idővel rendelkeztek vagy meg sem nyitották boltjukat. Vagy hogy azok is kaptak kedvezményt, akik nem voltak korábban bérlők. Ebben az esetben a PTK ra hivatkozni nem helyes szerintem, hiszen a PTK kizárja az elővásárlási jog átruházását, csak a gyakorlójának kijelölését engedi. Erről a véleményem az előző posztban leírtam

"Nem csak a Sas utcai, sok más ingatlan példája is mutatja, voltak vevők, akik rengeteg pénzt költöttek, kialakítottak egy jól működő éttermet, majd pedig megpróbálták jó áron értékesíteni."

Hát a Sas utcai étteremre pont tudjuk, hogy mennyit költöttek rá, illetve azt is tudjuk, hogy pár hete nyílt meg, tehát nem lehet jól menő étterem, és ha levonjuk a ráköltött összeget, vagy annak a kár a dupláját, akkor is sokszoros a különbség.

Károly krt 26: "Ha a testület minden információt megkapott volna, akkor lehet, hogy a továbbértékesítésnél az elővásárlási jogunkkal másként éltünk volna."

Tehát valamilyen, meg nem nevezett információra még szüksége volt a testületnek? És ha mindent tudott volna, akkor visszavásárolta volna 100 millióért az üzlethelyiséget amit 50-ért adtak el? Vagy hogyan él másképp az elővásárlási joggal?

Ha nem volt semmi probléma az ingatlanügyek kapcsán, akkor miért kellet elküldeni Rónaszékit? Mit takar  pontosan a bizalomvesztés? Miért magánemberként kért egy vizsgálatot az ügy kapcsán?

"A költségvetésben minden évben meghatároztuk, hogy mennyi bevételt szeretnénk, és kijelöltük az ingatlanokat, amelyeket el akartuk idegeníteni." Ez nem igaz. A költségvetés tervezésekor csak a nagy ingatlanértékesítések bevételei szerepeltek nevesítve. Pl Párisi udvar, Klotild Palota, a többi ingatlant év közben jelölték ki akár több körben is, egy kétséges pontrendszer alapján értékesítésre és 90 napos átfutási időt céloztak meg a kijelöléstől a kifizetésig.

"a Ptk. értelmében a bérlő átruházhatja az elővásárlási jogát és az ezzel együtt járó kedvezményét egy másik gazdasági társaságra."

A PTK 373§ ezt mondja: Az elővásárlási jog átruházása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - semmis, gazdálkodó szervezet azonban kijelölheti azt a személyt, aki e jog gyakorlására jogosult. Ez messze nem ugyanaz.

"Amikor az önkormányzat kezében van, akkor valaki bérli 16 évig, jól lelakja, majd oda kell adnunk egy új bérlőnek. Az új bérlő első kérése az, hogy a felújítás költségét beszámíthassa a bérleti díjba. Ami mit jelent? Az önkormányzat éveken keresztül alig kap pénzt az ingatlanért, a közös költséget közben az épület összes részére fizetni kell, és összességében ráfizet a boltra. Inkább értékesítjük, de akkor vigyék vele a pincét is, utána meg azt a támadást kapom, hogy nem is az övezeti átlagárnak megfelelő ár lett kialakítva."

Ha jól értem itt megint a Sas utcára céloz RA. Egyrészt, ha felújítja bérlő, akkor mondjuk nő  is az ingatlan értéke, így később az érte kérhető bérleti díj is. Az ABC és az étterem is a pincét is használta, tehát Rogán hiába próbálja eladni, hogy nagy üzletet csinál azzal, hogy még a pincét is eladta az értékes üzlethelyiség mellett, hiszen az korábban is az ingatlan része volt. Egy ilyen ingatlan piaci alapú bérleti díja kb 2 millió forint, ezen a frekventált helyen, tehát elég nehéz lenne ráfizetni arra hogy az önkormányzat tulajdonolja tovább a helyiséget.

"Vagyis a lakástörvény miatt lehetett olyan olcsón bérleményhez jutni a Belvárosban?

Minden önkormányzatnál az önkormányzati bérletek olcsóbbak a piaci bérleti díjnál."

Ez tény, hogy alacsonyabbak és ez így helyes, csakhogy ez a lakástörvény, itt meg üzlethelyiségekről beszélünk. Másrészt nem mindegy, hogy mennyivel alacsonyabbak...

"A bérlővel terhelt ingatlanok nyílt pályázatának az volt az eredménye, hogy szinte senki nem jelentkezett értük."

Az ingatlanok eladásánál mindig az szerepelt indoklásul hogy költségvetési kényszer, Tehát az önkormányzatnak érdeke lett volna minél jobb áron eladni ezeket a helyiségeket. Ehhez képest az történt, hogy kiadták bérbe két hónapra, hogy utána kedvezménnyel lehessen, vagy kelljen eladni. Ha már ennyire kellet a pénz, miért nem pályázat lapján hirdették meg, eleve üresen, bérlő nélkül?

"Ha nem adtunk volna tulajdont a bérlőknek, akkor ma is tele lennénk lepusztult helyiségekkel, betört kirakatokkal és a bennük tanyázó hajléktalanokkal." Hát ha hajléktalanok nem is tanyáznak, csak a Csipak házak környékén, de az eladott ingatlanok nagy része ma is üresen és lepusztultan várja a jobb napokat.

Reakciók a Sas ügyre

Az elmúlt napokban az újabb kiderült ügyek mellett érkezett néhány reakció, amelyet érdemes megvizsgálnunk

Az önkormányzat azt mondja a Sas utcai ügyre, hogy törvényes volt, mert a rendeletnek megfelelt az értékesítés és az sem probléma hogy nem a Lázár s Fiai vette meg az üzletet.

A rendelet betűjének valóban megfelelt az értékesítés, de véleményem szerint a jogalkotó célja a kedvezményes értékesítési feltételekkel nem ismeretlen projektcégek extraprofithoz juttatása volt, hanem a hosszú ideje a kerületben dolgozó és működő vállalkozók tulajdonossá tétele. A tény, hogy ezt a célt a rendelet nem tudja megfelelően szolgálni, azt jelzi, hogy ez egy rossz rendelet és módosítani kell. Ezt javasoltam már több körben is a Testületnek.

A vételi jog átadását az önkormányzat szerint pedig a Ptk. teszi lehetővé:

A régi Ptk szerint: Az elővásárlási jog átruházása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - semmis, gazdálkodó szervezet azonban kijelölheti azt a személyt, aki e jog gyakorlására jogosult.

Itt akkor az a kérdés, hogy ez esetben vajon átruházás, vagy kijelölés volt?

Véleményem szerint a kijelölés feltételezi azt a tényt, hogy a gazdálkodó szervezetek között kapcsolat van, mert én akkor jelölhetek ki valakit egy jog gyakorlására, ha van ráhatásom a működésére, pl hogy ezt a jogot gyakorolni is fogja, pl a cégcsoport tagja, vagy hasonló. Esetünkben a két cég között semmilyen cégjogi kapcsolat nincsen.

A kijelölés azt is feltételezi ebben az esetben, hogy a kijelölő nem kap érte ellenértéket, hiszen az már átruházásnak minősül, ami pedig semmis. Nem feltételezem, és a gazdasági ésszerűség sem azt diktálja, hogy egy gazdálkodó szervezet a neki adott kedvezményt ellenérték nélkül továbbadja egy vele kapcsolatban nem álló másik gazdasági társaságnak.A CBA közleménye még is ezt sugallja. Mindenki döntse el, hogy elhiszi-e?